Nem követelésbehajtók
A faktoringszakma számára komoly károkat okozott, hogy a köztudatban sokan a bedőlt cégek adósságainak megvételével és a nem teljesítő lakáshitelesek kilakoltatásával azonosítják a szektor képviselőit, holott az csak a szakma egy része, mely kívül esik a Magyar Faktoring Szövetségen - hangzott el a szakmai szervezet pénteki sajtótájékoztatóján.
A szövetség illetékesei kiemelték: tagjaik nem pénzbehajtással, hanem követelések finanszírozásával foglalkoznak. Vagyis ha egy cég partnere csak hosszabb fizetési határidővel egyenlíti ki számláit, de a vállalkozásnak azonnal pénzre van szüksége, akkor a faktoringcég előre megfinanszírozza számára a követelést. Vagyis a faktoring szövetség tagjai nem nyomott áron vesznek követeléseket, hogy aztán azokat behajtsák - emelték ki a sajtótájékoztatón.
2011-ben a teljes faktorált forgalom 888 milliárd forint volt, ez közel 3000 vállalkozást érintett. Az összeget tekintve ez szerény, 3,3 százalékos növekedést jelentett 2010-hez képest, ami az előző év 18 százalékos ugrása után jelentős lassulást jelent - emelte ki Csáki Ferenc, a szövetség elnöke. A szektoron belül a belföldi faktorálás gyakorlatilag stagnált, a nemzetközi színtéren azonban mintegy 30 százalékos növekedést tapasztaltak a cégek, ennek volt köszönhető a szerény bővülés.
"Új tendencia volt tavaly, hogy a nagyvállalatok is megjelentek a forráshiányos cégek között, csökkent viszont a mikrovállalkozások szerepe a faktorálásban, míg a kisvállalkozások részaránya emelkedett az ügyfelek körében" - hangsúlyozta Csáki. A szektorokat tekintve az elmúlt években csökkent a kereskedelem részaránya, az iparban viszont egyre több cégnek van szüksége faktorálásra, ezen belül is kiemelkedik az építőipar problémás helyzete miatt - tette hozzá. A faktoringcégek ügyfelei között az átlagos fizetési határidő 2011-ben 71 nap volt a szövetség adatai szerint.
Csáki Ferenc kiemelte: a faktorok 113 milliárd forinttal finanszírozták ügyfeleiket tavaly, ami a kkv-szektorban a hitelállomány 10 százaléka. Az iparágban emelkedett a bankok részaránya, ami elsősorban beolvadásoknak és felvásárlásoknak volt köszönhető, viszont örvendetes, hogy a problémák ellenére nem csökkent az önálló faktoringcégek száma. Ilyen feltételek mellett tovább nőtt a koncentráció, az öt legnagyobb szereplő piaci részesedése tavaly már 77 százalékos volt.
Az államtól várnak pénzt
Csáki Ferenc a sajtótájékoztatón kiemelte: évek óta azért küzdenek, hogy létrejöjjön a támogatott faktoring fogalma, melynek komoly pozitív hatásai lennének. A szövetség ezt az Új Széchenyi Terv keretében tudja elképzelni, azonban elképzelésüket 2010-ben elutasította a kormány forráshiányra hivatkozva. "Most érzékelünk ezen a területen pozitív elmozdulást, hamarosan elindulnak a szakértői tárgyalások arról, milyen vállalkozói körnek és milyen feltételekkel lehet ilyen kedvezményes lehetőséget nyújtani" - mondta a szövetség elnöke.
A Magyar Faktoring Szövetség által kidolgozott Széchenyi Növekedési Faktoring konstrukciónak szerintük komoly pozitív hatásai lennének elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozásán keresztül. A cégek a kedvezményes lehetőséggel jobban ki tudnák például használni növekedési lehetőségeiket, új munkahelyeket teremthetnének, javíthatnák versenyképességüket. Emellett a megoldás segítene a gazdaságot fehéríteni és csökkenteni a lánctartozásokat.
"Ezzel a magyar gazdaság növekedéséhez tudnánk hozzájárulni. A konstrukció lényege, hogy a faktoringcégek kedvezményes forrásokat kapnának kedvezményes kamatfeltételekkel, és ezt ugyanilyen kedvező konstrukció keretében tudnák továbbítani a vállalati szektornak. Bízunk abban, hogy a részleteket néhány hónap alatt ki lehet dolgozni, és sikerül ezt bevezetni" - mondta Csáki.
Újságírói kérdésre válaszolva a szövetség elnöke elmondta: a maguk részéről egy több tízmilliárdos keretre tettek javaslatot a piaci potenciál alapján. A cégek több megoldási javaslatot is kidolgoztak, melyek közül a legnagyobb kedvezményes keret 60 milliárd forintos volt, de ennél jóval kisebb összeggel is el tudna szerintük indulni a program. A Magyar Faktoring Szövetség arra számít, hogy a jelenlegi ügyfélkör kétharmada hozzá tudna jutni a forráshoz, ami nagyságrendileg 2000 céget érint, emellett szeretnének még egyszer ennyi céget bevonni azok közül, akik eddig nem használták ki a faktoring lehetőségeit.
A napokban megjelent az új polgári törvénykönyv tervezete, ezzel kapcsolatban a Magyar Faktoring Szövetség elnöke úgy véli, hogy ha a jelenlegi formájában kerül elfogadásra, akkor az a jelenlegi formájában ellehetetleníti az iparágat, ugyanis a faktoringot egy speciális hitelszerződésnek tekinti, melynek biztosítéka a követelés engedményezése. Ez szerinte nem felel meg az európai gyakorlatnak, ami azt hozhatja, hogy a cégek más néven ugyanezt a szolgáltatást nyújtják majd, mivel a hivatalos szigorú faktorintszabályoknak senki nem akar majd megfelelni.
Beke Károly
mfor.hu
