Ha annyit erősödött volna a magyar forint, mint a cseh korona, akkor már 175 forint lenne az euró árfolyama, és nem 232 forint, ahol most tart. Suppan Gergely szerint a forint erősödés egyébként az összes régiós valutához képest el van maradva. Így annak ellenére, hogy a forint a mindenkori csúcson van, nem indokolt hangoztatni, hogy túl erős lenne.
Pozitív külkereskedelmi mérleg hatásaAz erősödés fundamentális oka egyrészt a magyar külkereskedelmi mérleg tartós pozitívuma. Másrészt a jelentősen csökkenő külső finanszírozási igény, miközben a működőtőke beáramlás messze meghaladja az igényeket. Ebben a hatásban jelen van már az egyre növekvő uniós támogatás érkezése is. Emellett továbbra is töretlen a lakosság devizahitel felevő kedve, és ezek a hatások mind-mind keresletet generálnak a forint iránt. De apró emelkedést okozott a Mercédes beruházás bejelentése, és az Európai Központi Bank azon bejelentése is erősítette a magyar valutát, hogy a közeljövőben nem várható európai kamatemelés. Ez a hír egyébként egész Kelet-Európában hatalmas ralit váltott ki, és a lengyel zlotyi megdöbbentő mértékben emelkedett ennek hatására.
Csehországban például válságtanácskozást tartottak arról, hogy miként lassíthatják a korona árfolyamának emelkedését. Elfogadtak egy tíz pontos csomagot, amely például olyan intézkedéseket tartalmazott, hogy az Európai Uniós pénzeket külön számlán tartják nyilván, hogy ne okozzon valutaerősödést. Mindezek azonban nem sok eredménnyel jártak, míg áprilisban 25 korona ért egy eurót, addig ma már 23,6 korona az árfolyam.
A magyar forintnál ezenkívül a magas kamatláb is felfelé ható nyomást fejt ki. De le kell szögezni, hogy nemcsak a 8,5 százalékos alapkamat játszik szerepet, hanem a már említett fundamentális tényezők is az erősödés irányába hatnak. Az elemző szerint a folyamatos erősödés jót tesz az inflációs adatoknak is, hiszen mérséklően hat az áremelkedési ütemre.
Problémát jelent ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság a fokozódó tőkebeáramlás ellenére is lassan bővül. Úgy tűnik, hogy ezt nem követi a beruházási kedv növekedése, ráadásul a hazai vállalatok beruházási szintje igen alacsony. Az állami beruházások pedig a konvergencia program hatására nagyon visszaestek, ami szintén a gazdasági növekedés gyorsulása ellen hat. A tőkebeáramlás üteme pedig nem elég ahhoz, hogy a beruházási rátát pozitívba tudja fordítani.
További gondot jelent a növekedés szempontjából, hogy a legfontosabb külpiacunkon, Németországban drasztikus lassulás várható. Ez különösen az ipari termelést fogja majd érinteni. Az ipari exportot az európai recesszió nagy mértékben fogja korlátozni, ami jelentősen ronthatja a második félévben várt bővülést. Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a második félévben optimista jóslatok által várt 3,5-4 százalékos bővülésnek nem sok az esélye. Még akkor sem, ha valóban rekord búza termés várható, állítja Suppan Gergely.
A német recesszió kapcsán ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években Magyarország külkereskedelme jelentősen diverzifikálódott. Ma már nem függünk annyira a német piactól, mint korábban. A volt szocialista országok felé irányuló kivitel, elsősorban a volt FÁK országok felé jelentős mértékben növekszik.
Annak idején 2001-től, amikor recesszió volt német nyelvterületen, akkor a magyar gazdaság növekedési üteme menthetetlenül visszaesett. Ma már ilyen mértékű lassulást nem okozna egy hasonló Németországi visszaesés. Emellett a magyar gazdaság számára valamelyest védőpajzsot jelentenek a beáramló uniós források, még ha nem is akkora mértékben, mint ahogyan ezt sokan várták. Vagyis a gazdasági lassulás ellene már több eszköz áll a gazdaságpolitika rendelkezésre, mint 6-8 éve – szögezte le Suppan Gergely.
A forint valószínűleg áttöri a 230 forintos határt, és utána még akár tovább is erősödhet. Azonban a második félévben a romló export kilátások, illetve a növekvő belső fogyasztás miatt a külkereskedelemi egyenleg javulása megáll. Ez pedig fékezni a fogja majd a forint árfolyamának emelkedését.
VMI
