Az értekezlet után a magyar delegációt vezető Oszkó Péter elmondta, a miniszteri tanács "egyértelműen úgy gondolja, hogy ma már nemcsak a stabilitás, hanem a növekedés alapfeltétele is a költségvetési kiigazítás és a hiánycsökkentés". "Nincs olyan illúzió a tanácsban, hogy ma laza költségvetési politikával növekedést lehet generálni", hiszen "a lazításnak rögtön olyan pénzügyi piaci szankciói vannak, hogy az a teljes gazdaságot maga alá temetheti" - tette hozzá.
Az ülésen egyebek között áttekintették az euróövezet stabilitásának megőrzése érdekében hozott döntéseket, a nemzetközi gazdasági válság kezelésére hozott intézkedések kivezetésének kérdését, illetve a pénzügyi piac további szabályozásának helyzetét. Uniós illetékesek méltatták a költségvetési deficit leszorítására hozott görög, portugál és spanyol intézkedéseket, és az államháztartási konszolidáció fontosságát hangsúlyozták valamennyi tagországban.
Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter kedden jelezte, hogy jövőre összesen 1,8 százalékpontos hiánycsökkentést jelenthetnek azok az intézkedések, amelyeket a múlt héten, illetve azóta jelentett be vagy tervez a madridi kormány. Portugália pedig - korábbi jelzések szerint - olyan intézkedéseket hozott, amelyek a korábbi tervekhez képest az idén egy, jövőre 2 százalékponttal csökkentik az államháztartás hiányát.
A nyilatkozók megerősítették, hogy az euróövezet nehéz helyzetbe került országainak támogatására mintegy tíz napja elhatározott 500 milliárd eurós pénzügyi mechanizmus felállítása szükséges volt, és hatásosnak bizonyult az euró szilárdságával kapcsolatos aggodalmak mérséklésében.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportjának elnöke bejelentette, hogy pénteken újabb találkozót tartanak a 16 ország körében a mechanizmus működésével kapcsolatos részletek egyeztetésére.
Olli Rehn, az Európai Bizottság felelőse megerősítette, hogy a végrehajtó testület a tagországok közti együttműködés fokozásának keretében már a nemzeti büdzsék tervezésének időszakára előrehozná a gazdaságpolitikai koordinációt. Utalt arra is, hogy a bizottság olyan módosításokat javasol az euró stabilitását garantáló szabálycsomagon, amelyek nem követelnek szerződéses változtatásokat az unióban.
Oszkó Péter ezzel kapcsolatban elmondta: a bizottsági elképzelés szerint a stabilitási és konvergenciaprogramoknak kell olyan értékűeknek lenniük, hogy a költségvetési tervezés ne térjen el attól lényegesen. Megerősítette: több tagállam figyelmeztetett arra, hogy a gyors reagálás érdekében olyan jogi megoldásokat kell találni, amelyek nem teszik szükségessé uniós szerződés módosítását és a tagállamok olykor bonyolult és hosszadalmas procedúrájú jóváhagyását.
A magyar ügyvezető miniszter beszámolója szerint a bizottság előterjesztéséhez a tagállamok túlnyomó többsége támogatólag állt hozzá, sőt még azon túlmutató megjegyzések is voltak, például az, hogy nemcsak a köz-, hanem magánszféra eladósodottságával is foglalkozni kell. Az alól "sem látszott tömeges igény" - fogalmazott Oszkó Péter -, hogy a bizottság lazítson a hiányt tartósan túllépők elleni szankciók tervezett szigorításán, például a kohéziós pénzek visszafogásának lehetőségén. Több támogató megszólalás volt az automatikus szankcionálással kapcsolatban is.
Tárgyaltak a miniszterek a jövő évi költségvetésről is. Több tagország állást foglalt amellett, hogy - tekintettel a nehéz nemzetközi gazdasági helyzetre - a büdzsének nem szabad emelkednie az idei szinthez képest, ellentétben az Európai Bizottság javaslatával. A bírálatok elsősorban a bürokrácia költségeinek növekedését nehezményezték.
Több nyilatkozó beszélt arról, hogy az EU-nak erőteljesebben támogatnia kellene nemzetközi partnereinél a pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó felvetést. Ebben azonban egyelőre nem született közös álláspont.
MTI/Menedzsment Fórum
