A Nemzetgazdasági Minisztérium online fogadóóráján Banai Péter Benő helyettes államtitkár az mfor.hu kérdésére elárulta, hogy augusztusban a beérkező 14,9 milliárd forinttal immár 96,7 milliárd folyt be a tervezett 301 milliárdos tranzakciós illetékből, vagyis csupán 32,1 százalékos a teljesülés. Az augusztusi befizetésből 4,6 milliárd származott a Magyar Államkincstártól. Ez pedig azt jelenti, hogy az időarányosan elvártnak a 61,1 százalékát fizette be a büdzsébe a kincstár, így a piaci szereplők, vagyis a bankok 46,6 százalékát adták annak, amit eddig elméletileg teljesíteni kellett volna.
Továbbá egy másik újságírói kérdésre kifejtette: az egyszeri illetékfizetési kötelezettségből szeptember-decemberben érkezhetnek befizetések a költségvetésbe. Az év egészét tekintve a pénzügyi tranzakciós illeték teljes bevétele ennek ellenére némileg elmaradhat az eredeti előirányzattól. "A kormány már a júniusi számításaiban – így értelemszerűen a legutóbbi költségvetési törvénymódosítás során is - figyelembe vette az éves várható összeget, így az a hiánycél teljesítését nem befolyásolja" - tette hozzá Banai.
NGM: hitelek nélkül nincs jól működő gazdaság
Az elmúlt hetek egyik kiemelkedő témája a gazdasági sajtóban a devizahitelesek mentőcsomagja, illetve a kormány november 1-ig adott ultimátuma a bankoknak. Szerettük volna megtudni a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkárától, hogy a kormány által készített csomagban számolnak-e állami részvétellel a költségek tekintve. Banai Péter Benő kérdésünkre sajnos sok konkrétumot nem árult el.
Elmondta: "hitelek nélkül nincs jól működő gazdaság, ezért olyan megoldást kell találni a devizahitelesek problémájára, amely nem veszélyezteti a bankok működőképességét. Ha a bankok november 1-jéig nem tudják megoldani a problémát, akkor a kormány megteszi a szükséges lépéseket, amelyek szándékai szerint mind a reálgazdaság, mind a devizahitelesek szempontjából megoldást jelent". Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány csak olyan javaslatot támogat, ami nem veszélyezteti a hiánycél teljesülését.
szerk.: tekintve, hogy a jövő évi költségvetést 2,9 százalékos hiánnyal tervezi a kormány, sok mozgástere nem marad az adósmentésben való részvételre, így ez alapján azt lehet feltételezni, hogy legfeljebb minimális összeggel veheti ki a részét a felmerülő költségekből az állam.
Dunaferr-ügy: a szlovák példa nem ültethető át a hazai viszonyokra
A Dunaferr vezérigazgatója, Jevgenyij Tankilevics az Origónak nyilatkozott nemrég, és amellett, hogy kijelentette, a cég nem eladó, kifejtette, milyen megoldást is tart elképzelhetőnek a menedzsment a kormánnyal való megbeszélések eredményeként. "A Dunaferr nem zárkózik el egy szlovák típusú állami szerepvállalás lehetőségétől" - jelentette ki. Ott ugyanis a Kassai Vasműveknek a szlovák kormány "különféle csatornákon keresztül pénzt pumpál", a cég pedig cserébe nem zár be és nem építi le a létszámot.
Megkérdeztük erről az NGM-et, mennyire lehet reális egy ilyen megoldás, ám a helyettes államtitkár szerint ez a példa a hazai viszonyokra nem ültethető át. Hozzátette ugyanakkor: "cél az, hogy minél több embernek megmaradjon a munkája. Ha ennek érdekében különböző támogatási formákkal segíteni lehet, akkor abban a kormány partner lesz".
A Beruházási Alapból fizeti a Haladás stadionját a kormány
Az mfor.hu a legújabban bejelentett stadionépítési projekt kapcsán is érdeklődött a nemzetgazdasági tárca fogadóóráján, mivel Hende Csaba nemrégiben jelentette be, hogy a Haladás stadionrekonstrukciójára megvan a forrás. Ezzel kapcsolatban Banai Péter Benő elmondta: "előkészítés alatt van a beruházás megvalósításának és finanszírozásának ütemezéséről szóló előterjesztés. A 2014. évi költségvetési forrást a részletes számítások alapján a Kormány a 2014. évi előirányzatok átcsoportosításával, várhatóan a Beruházási Alap keretén belül fogja biztosítani".
A bevételi elmaradások sem veszélyeztetik a 3 százalék alatti hiányt
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a második kiigazító csomagjának ismertetésekor az alacsony infláció miatt elmaradó bevételekkel indokolta a csomag szükségességét. Banai Péter Benő szerint "a legjelentősebb alulteljesülés a fogyasztási, forgalmi típusú adóknál várható, a költségvetés jóváhagyásakor feltételezett inflációhoz képest jóval alacsonyabb inflációs szint miatt. (Az alacsonyabb infláció közvetlen hatásában kedvezőtlen a költségvetés részére; a gazdaság egésze szempontjából pozitív folyamat.)" Hozzátette: a jelenlegi prognózisok alapján az alacsonyabb fogyasztási, forgalmi bevételek mellett is biztonsággal teljesíthető a 3 százalék alatti hiány – köszönhetően az Országvédelmi Alap jelentős tartalékainak, az Országgyűlés és a kormány eddigi intézkedéseinek és a gazdaság bővülő teljesítményének.
Az Országvédelmi Alapban azonban a költségvetés hetedik módosítása után - kedden fogadhatja el a Parlament a javaslatot - 316 milliárd forint marad. Banai Péter Benő újságírói kérdésre elárulta: a rendkívüli tartalékban még 27 milliárd forint áll rendelkezésre. (A kormány idén már többször hozzányúlt ehhez a tartalékhoz.)
A hetedik költségvetési módosítás egyik eleme az MVM feltőkésítése, illetve a takarékszövetkezeti forrásjuttatás. Ezzel kapcsolatban Banai megerősítette azt a szakmai véleményét az NGM-nek, miszerint ez nem fog beleszámítani az ESA-egyenlegbe. Mindesetre "mint minden tagállamnak, Magyarországnak is szeptember 30-án kell az Eurostatnak kiküldeni az ún. Notifikációt. Ezen dokumentumban a magyar szervek (KSH, MNB, NGM) mind az idei államadósság, mind a hiány várható mértékéről adatot szolgáltatnak. Az Eurostatnak kiküldendő dokumentumban a kérdésében szereplő MVM tőkeemelés és takarékszövetkezeti forrásjuttatás uniós módszertan szerinti elszámolását szerepeltetni fogják az említett szervek" - válaszolta újságírói kérdésre.
Székely Sarolta
mfor.hu
