Petykó Zoltán: csak együtt lehetünk sikeresek
"Csak együtt tudjuk megvalósítani az uniós források teljes lehívását, ehhez azonban mindenkinek látnia kell a saját feladatát" - mondta egy csütörtöki előadásában Petykó Zoltán. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke kiemelte: a 2007-2013 közötti időszakban összesen 8209 milliárd forintnyi uniós forrást hívhatunk le, ebből jelenleg mintegy 1700 milliárd forintra lehet pályázni. Az összeg mintegy 80 százaléka már lekötésre került, idén még további 1000 milliárd forintnyi pályázatot kell kiírni.
Az uniós pályázati forrásokból eddig mintegy 2700 milliárd forintot fizettek ki a nyerteseknek, ezzel hazánk az Európai Unió 27 tagállama között az ötödik helyen áll, a régiós országok között pedig a lengyelek mögött stabilan a másodikak vagyunk. Az NFÜ elnöke konkrét projektek között csak a 4-es metrót említette meg: kiemelte, hogy a 400 milliárdos teljes fejlesztési összegnek csak nagyjából a fele lesz érvényesíthető uniós forrásból.
Petykó Zoltán szerint a legnagyobb problémát az elakadt projektek jelentik, hiszen jelenleg is több mint 500 milliárd forintnyi számla nincs bent a rendszerben. Emellett sok helyen hiányzik az önerő a fejlesztésekhez, a bankrendszer lényegében teljesen kivonult a pályázatok finanszírozásából. Ezért szerinte az állami pénzintézeteket és a kereskedelmi bankokat is arra kell ösztönözni, hogy jobban támogassák ezt.
"Komoly gond a pályázói kör felkészületlensége, bonyolult struktúrája, ennek megoldására javasoljuk a projektdoktori rendszer felállítását, illetve végső esetben a projektgazdák lecserélését. Emellett szükség lenne a bürokratikus, jogszabályi korlátok lebontására és egy önerő-alapra" - sorolta a feladatokat az NFÜ elnöke. Szerinte az uniós költségvetés miatt 2013-14-ben hazai forrásból kell finanszírozni egy új rendszer felállítását, erre számításaik szerint mintegy 80 milliárdos költségvetési forrás kellene.
Orbán: egy fillér sem veszhet el
"Kötélidegek kellenek ma ahhoz, hogy valaki uniós forrásokra pályázzon, én biztos nem tenném. Valahol lelombozó tud lenni, amikor azt mondják, hogy 600 vagy 900 nap múlva juthat pénzhez az ember. Éppen ezért elismerés jár azoknak a vállalkozóknak, akik ezt vállalják" - emelte ki előadásában Orbán Viktor.
A kormányfő kiemelte: 2010-ben úgy gondolták, hogy a magyar gazdaságnak nagyobb károkat okozna a pályázati rendszer teljes leállítása, ezért döntöttek a kisebb reformok mellett, majd 2014-től egy teljesen új rendszert alkotnak meg.
"Az utolsó fillérig minden forintnak célba kell érnie, ebben semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el" - hangsúlyozta Orbán. Hozzátette: az összes magyar fejlesztési forrás 90 százaléka uniós pénz, ezek nélkül nincs magyar fejlesztéspolitika.
Orbán a Széchenyi Tervet az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb találmányának nevezte, hiszen az első Széchenyi Terv két év alatt a régió legversenyképesebb gazdaságává tette Magyarországot, lendületet és reményt adott az országnak. Hozzátette: tavaly az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) indulásakor a csőd szélén állt az ország, jövedelem helyett folyamatosan adósságot termelt, a gazdaságpolitika munka- és családellenes volt, a munkanélküliség pedig elérte a 12 százalékot.
Valahonnan kellene még 50 milliárd
"A jelenlegi rendszer túl bürokratikus, hosszú határidőkkel dolgozik és kiszámíthatatlan. Az új pályázati rendszer felállítása előtt ezeken javítani kell, minden felesleges bizottságot fel kell számolni, centralizált döntéshozatal kell ahhoz, hogy ne maradjanak benn olyan források, melyekre égető szüksége van a gazdaságnak" - mondta előadásában Orbán.
A konkrét javaslatok között a kormányfő kiemelte: általánossá fogják tenni a 30 százalékos előleg kifizetését minden pályázatnál. Ez ugyan növeli a visszaélések veszélyét, de a gyorsításhoz erre van szükség. "Emellett fel kell állítani egy önerő-alapot, amire valahogy össze kell gereblyézni 50 milliárd forintot a költségvetésben" - tette hozzá.
Orbán beszélt az elmúlt napokban emlegetett új gazdasági modell alapjairól is, szerinte ez az egykulcsos családi adózáson, a munkahelyteremtésen, a forgalmi típusú adózás hangsúlyossá tételén, az újraiparosításon, a nemzeti mezőgazdaságon, a nonprofit közszolgáltatási szektoron, a keleti nyitáson, a munkához igazodó szociális ellátáson és a felerészben magyar bankrendszeren alapul.
"A Munkahelyvédelmi Akcióterv kapcsán nagy nyomásra számítok, mert a 300 milliárd forintra, amit a vállalkozóknál hagyunk mások is igényt tartanának. De ehhez nem jutnak majd hozzá, mert ez a magyar gazdaságba megy. Mindenkit meg kell győznünk, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni, ehhez az kell, hogy az emberek lássák az új munkahelyeket és azt, hogy jobban lehet keresni velük, mintha segélyből élnének" - emelte ki a miniszterelnök.
Beke Károly
mfor.hu
