A döntés a 2010 novemberében a legfejlettebb és a legjelentősebb feltörekvő országokat tömörítő G20 csoport által elfogadott, úgynevezett "Basel III" szabályrendszert ülteti át az uniós jogba. Ennek értelmében a tagállamoknak és a bankoknak is tartalékot kell képezniük a rendszerszintű kockázatok kivédésére. A szabályozás azt is lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok ettől rugalmasan eltérhetnek: az előirányzottnál szigorúbb követelményeket is meghatározhatnak a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
Az új szabályok értelmében 2014-től minden pénzintézetnek jelentést kell nyilvánosságra hoznia arról, hogy hány embert foglalkoztat, és mennyi a nettó bevétele. Ezen túlmenően a bankoknak arról is be kell számolniuk az Európai Bizottságnak, hogy mekkora profitot termeltek, mennyi adót fizettek, és milyen támogatásban részesültek. 2015 elejétől pedig ezeket az adatokat is nyilvánosságra kell hozniuk.
A jogszabályról a múlt héten sikerült egyezségre jutnia a két társ-törvényhozó uniós intézménynek, az Európai Parlamentnek és a tagállamokat tömörítő Európai Unió tanácsának. A kompromisszum értelmében az európai bankszektorban kiosztható jutalmakat is maximálja a jogszabály: a pénzügyi szférában a jövőben legfeljebb az illető alapbérének megfelelő prémiumot lehet majd megítélni. Ettől csak a részvényesek többségének támogatásával lehet eltérni, de akkor sem adható az alapbér kétszeresénél nagyobb jutalom.
Nagy-Britannia tiltakozik a prémiumok maximálása ellen. A britek ugyanis attól tartanak, hogy ezzel a pénzügyi központnak számító londoni belváros, a City veszít versenyképességéből, a pénzügyi intézmények és szakemberek pedig a világ más pénzügyi központjaiba vándorolnak, ahol kecsegtetőbb keresetekre számíthatnak.
A tanácskozásra érkezvén Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a tagállamok közül egyedül az Egyesült Királyság ellenzi a megállapodást, a jutalmak korlátozását, ő maga pedig úgy véli, így sem lesznek alacsonyak a prémiumok.
A tanács soros elnökségét betöltő Írország pénzügyminisztere, aki maga is részt vett a szabályozásról folytatott egyeztetési folyamatban, rámutatott: a tagállamok aligha adhatnak helyt a brit követeléseknek.
"A szabályokat már így is nagyon rugalmassá tettük (...) ez a lehető legjobb kompromisszum, úgyhogy nincs valami nagy mozgástér" - vélekedett Michael Noonan ír pénzügyminiszter.
Az uniós szakzsargonban CRD IV-nek nevezett szabályozás további technikai részleteinek kidolgozása még nem zárult le, ezért a formális döntés még várat magára. Keddi ülésükön a pénzügyminiszterek úgynevezett "politikai támogatást" adnak a parlamenttel kötött egyezséghez. Az Európai Parlament várhatóan áprilisi plenáris ülésén fogadja el az új szabályokat.
Szerepel a pénzügyminiszteri tanácskozás napirendjén ezen kívül az úgynevezett kettes csomag is. Ennek egyik eleme kötelezővé tenné az eurózóna tagállamai számára, hogy tervezett költségvetésüket értékelésre benyújtsák az Európai Bizottságnak, másik eleme pedig szigorúbb felügyeletet engedélyezne azon országok esetében, amelyek komoly pénzügyi zavarokkal küzdenek, vagy segítséget kértek az uniós intézményektől. Erről szintén február második felében állapodott meg a tanács és a parlament, a múlt héten pedig a tagállamok állandó képviselőből álló testület is támogatásáról biztosította a kompromisszumot.
A napirenden szerepelnek a forgalmiadó-csalások visszaszorítása érdekében kidolgozandó eszközök is. Egyrészt egy arra vonatkozó irányelv-tervezet, hogy milyen azonnali eszközöket alkalmazhatnak a tagállamok, ha jelentős áfa-csalásra derül fény, valamint, hogy szülessen irányelv arról, hogy a tagállamok ideiglenes és korlátozott mértékben egyes szolgáltatások és javak esetében fordított forgalmiadó-kivetést alkalmazhassanak.
Mindezeken kívül a pénzügyminiszterek eszmecserét folytatnak a közkiadások állapotáról a jelenlegi úgynevezett európai szemeszter keretében, amelynek célja a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása.
MTI
