A hétfői tárgyalásokon mindhárom hitelintézet azon az állásponton volt, hogy az érintett szerződéses feltételek tisztességtelenségét kimondó törvény sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos alapelvét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és aránytalan tulajdonkorlátozást eredményez. Ezért arra kérték a törvényszéket, forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió bíróságához. Ezeket az indítványokat a törvényszék kivétel nélkül elutasította.
Az Erste Lakáslízing Zrt. jogi képviselője egyúttal pénz- és tőkepiaci szakértő bevonását és zárt tárgyalást indítványozott, azonban a bíróság ezt a kérelmet is elvetette.
A felperes jogásza bírói kérésre részletezte, miként felelnek meg a hitelintézet általános szerződési feltételei az automatizmus, az átláthatóság és az egyértelműség elvének.
A magyar állam képviselője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy csupán ezen szempontok bemutatása több mint 20 percig zajlott, ami igazolja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések az átlagos fogyasztó számára nem átláthatóak.
Az Unicredit Leasing- és az Unicredit Leasing ImmoTruck Pénzügyi Szolgáltató Zrt. képviselője mindkét esetben igazságügyi szakértői eljárást indítványozott, amely kérelmet a törvényszék mindkét hitelintézet esetében elutasított.
A felperes jogi képviselője a perköltség mérséklését kérte, az ügy általánosságára hivatkozva, ami nem indokolja az alperes magyar állam képviselője által előterjesztett 196 munkaórára vonatkozó kiegészítő perköltséget.
MTI
