A konzervatív The Daily Telegraph szombaton idézett forrásai szerint a brit kormány 200 milliárd font (58 ezer milliárd forint) költségvetési forrás felhasználását tervezi a bankrendszerben felhalmozódott rosszhitel-állomány kivásárlására. E nem teljesítő hiteltömeg kezelésére külön "rosszhitel-bankot" hoznának létre.
A 200 milliárd fontos újabb kötelezettségvállalással ezer milliárd font - az éves brit GDP-érték több mint kétharmada - közelébe emelkedne az az összeg, amelyet a brit kormány a bankrendszer megmentésére szán.
London már tavaly ősszel minden idők legnagyobb, egyes esetekben - évtizedek óta először - bankállamosítással járó pénzügyi mentőprogramját jelentette be. A csomag közvetlenül 50 milliárd, kiegészítő elemeivel - garanciavállalásokkal, likviditási injekciókkal - együtt összesen 500 milliárd font elvi értékű.
Mindehhez járul egy készülő, további 100 milliárd fontos készpénzalap, amelyet a bankoknak juttatnának a lakossági és üzleti szektor hitelezésének felújítása végett.
A brit bankhitelezés az amerikai nem elsőrendű (subprime) jelzálogadósi körből kiindult, globális pénzügyi krízissé fajult törlesztési válság és az ezt követő bankcsődök, valamint az amerikainál is nagyobbra duzzadt brit ingatlanpiaci buborék kipukkadása nyomán szinte teljesen leállt, és a tavaly ősszel elindított példátlan bankmentő program ellenére sem éledt fel.
A brit gazdaságot a hitelszűke, valamint a lakossági fogyasztás és a beruházások ehhez járuló meredek zuhanása miatt a legmélyebb recesszió fenyegeti a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül; citybeli elemzők 2,5-2,9 százalék közötti egész éves brit GDP-visszaesést jósolnak 2009-re.
Mindeközben ismét hatalmas arányú tőkekivonás kezdődött a legnagyobb brit bankok részvényeiből. Ez részben az amerikai nagybankok által nyilvánosságra hozott óriási negyedéves veszteségek hatása, de sok elemző szerint a jelenségben nagy része van annak is, hogy a hét utolsó kereskedési napján lejárt a "short selling", vagyis az árfolyamzuhanásra játszó spekuláció tilalma.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis péntekig volt érvényben.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat tavaly ősszel sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Citybeli kereskedők szerint a tilalom lejártával máris megindult a rémhírterjesztés, amelynek egyik első áldozata a Barclays, a harmadik legnagyobb brit bankcsoport. A bank részvénye a hét utolsó kereskedési napjának utolsó órájában 25 százalékkal 98 pennyre, 1993 óta nem tapasztalt mélypontra zuhant a Londoni Értéktőzsdén, állítólag annak a híresztelésnek a hatására, hogy a pénzintézetet "pillanatokon belül" államosítják.
Gordon Brown brit kormányfő a szombati Financial Timesnak adott interjúban mindazonáltal valóban nem volt hajlandó egyértelműen kizárni, hogy egyes nagybankok a teljes államosítás sorsára juthatnak.
MTI/Menedzsment Fórum
