Úgy forintosítanák a devizaalapú lakáshiteleket, hogy fixálnák a havi törlesztőrészletek kiszámításánál alkalmazott árfolyamot. A konstrukció abban különbözne a jelenleg is futó árfolyamgáttól, hogy a rögzített és a tényleges árfolyam különbözete nem halmozódna egy gyűjtőszámlán, így a veszteséget nagyrészt nem az ügyfelek és az állam, hanem a bankszektor állná - írta a Népszabadság Online szerdán parlamenti forrásokra hivatkozva.
Vagyis a kormány nem az azonnali forintosításban gondolkodik, nem váltaná át a tartozásokat forinthitelre, mivel ez túl nagy terhet jelentene a bankszektornak. Inkább a havi részletek rögzítésével hosszabb távon, öt-tíz év alatt vezetné ki a devizahiteleket. Számítások szerint a bankoknak ez évente 30-50 milliárdos, ezen belül az OTP-nek 15 milliárd forintos terhet jelentene, amelyhez az állam adott esetben tízmilliárdos nagyságrendben tudna hozzájárulni éves szinten. Az aktuális kormánypárti álláspont szerint minden devizaalapú jelzálogkölcsönt forintosítanának, de a szabad felhasználású hitelt felvevők közül csak azoknak segítenének, akik lakhatási célra költötték a kölcsönt.
Mindenesetre a lap információ arra enged következtetni, hogy a jegybank pár hete közzétett, feljavított árfolyamgátjával szimpatizál a kormány. Eszerint az árfolyamgátat úgy kellene módosítani, hogy hogy a bankok – és adott esetben az állam – a rögzített és a tényleges árfolyam különbözetéből nemcsak a törlesztőrészlet kamatrészét, hanem a tőkét is átvállalja, vagyis az ügyfél ténylegesen a fixált árfolyamon fizet, további terhe, tartozása később sem lesz. A Népszabadságnak kormánypárti képviselők azt mondták, hogy a törlesztőrészleteket legalább 20 százalékkal kell csökkenteni a program keretében.
mfor.hu
