Magyarország Alaptörvénye szerint a kormány a megbízatásának megszűnésétől az új kabinet megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja a hatáskörét. Azonban a leköszönő kormány mandátumának a vége formálisan nem a választások eredményéhez, hanem az új kormány megalakításának folyamatához köthető.
Ennek egyik első, leglátványosabb és legfontosabb lépése az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülése, amelyet a köztársasági elnök hív össze. Méghozzá a törvények szerint legkésőbb 30 nappal a választást követően.
Fotó: Izsó Márton Artúr
Az új parlament alakuló ülése és az április 12-i választások között a leköszönő kormány még teljes jogkörrel bír. Azonban a gyakorlatban 1990 óta a „régi” Országgyűlés jellemzően már nem ül össze és nem is hoz törvényeket. Bár jogilag ezt megtehetné, ennek egyfelől nem lenne igazi politikai legitimitása, másfelől ilyenkor már az átadás-átvétel folyamatára és az új kormány megalakítására kerül át a fókusz.
Az új Országgyűlés alakuló ülésétől az új kormány felállásáig pedig – ahogy azt korábban is írtuk – a leköszönő kabinet ügyvezető kormányként funkcionál. Magyar Péter győzelmi beszédében arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy könnyítse meg az átadás-átvétel folyamatát, Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig minél gyorsabban kérje fel őt a kormányalakításra, majd távozzon hivatalából.
Hogyan nézett ki ez 2022-ben?
A 2022-es országgyűlési választásokat április 3-án tartották, az új, megválasztott Országgyűlés alakuló ülése pedig május 2-án volt. A kettő között 29 nap telt el, ami jogilag majdnem teljesen kimerítette a rendelkezésre álló 30 napos időkeretet. Az alakuló ülésen a képviselők esküt tettek, megválasztották a házelnököt, az alelnököket, a jegyzőket, valamint a parlamenti szakbizottságok vezetőit és létrejött a működőképes új Országgyűlés.
Majd eljön az egyik legfontosabb pillanat, a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.
2022-ben Áder János akkori államfő Orbán Viktort javasolta kormányfőnek, akit a parlament végül május 16-án szavazott meg. A választások napjától az új kormány megalakulásáig tehát 43 nap telt el.
Mi jöhet most?
A folyamat formálisan ezúttal is hasonlóan nézhet ki. Sulyok Tamás államfőnek a választást követően 30 napon belül össze kell hívnia az új Országgyűlés alakuló ülését. Tehát legkésőbb május 13-ig.
Fotó: MTI
Ekkor tesz javaslatot a köztársasági elnök az új miniszterelnök személyére, akinek a megválasztásához a parlamenti képviselők több mint a felének a szavazata szükséges (tehát legalább 100 képviselőé). Ezt követően a megválasztott kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket, majd az új kormány az eskü letételével megkezdi a működését.
Az államfőnek nem kötelessége a választásokon győztes párt listavezetőjét javasolnia miniszterelnöknek. Azonban az 1990 óta íródó magyarországi demokrácia történetében még nem volt olyanra példa, hogy a köztársasági elnök ne a választásokon győztes és abszolút többséget szerző (vagyis az 1990-2014 között 386 fős parlamentből legalább 194, azóta és jelenleg is pedig a 199 főből legalább 100 képviselővel rendelkező) párt listavezetőjét kérte volna fel új kormányfőnek.
Ha azonban az új Országgyűlés nem választja meg a miniszterelnöknek javasolt személyt (ilyenre még nem volt példa 1990 óta), akkor a köztársasági elnöknek új javaslatot kell tennie, méghozzá 15 napon belül.
Az Alaptörvény szerint az államfő az új választások egyidejű kitűzésével akkor oszlathatja fel az épphogy megalakult Országgyűlést, hogyha a képviselők a köztársasági elnök által felkért miniszterelnök-jelöltet az első személyi javaslat megtételétől számított 40 napon belül nem választják meg. Tehát nem a javaslattételek száma a meghatározó, de még csak nem is az időkorlát.
Ugyanakkor a 40 nap egyfajta alkotmányos vészcsengőként működik. Ha ilyen sokáig fennáll a patthelyzet és nem tud új kormány alakulni – miközben továbbra is csak a korlátozott mozgásterű ügyvezető kabinet irányítja az országot, és a parlamentbe bejutott pártok sem tudnak kompromisszumos megoldásra jutni –, akkor egyre fenntarthatatlanabbá válik a helyzet.
A fokozódó politikai nyomás és legitimitási válság miatt egy idő után nagy valószínűséggel az új választások kiírásához kell folyamodnia a köztársasági elnöknek. Magyarországon azonban 1990 óta még csak a közelében sem voltunk egy ilyen helyzetnek.
Korlátozott jogkör vs. rendeleti kormányzás
Ahogy a cikkünk elején is írtuk, a leköszönő kormány a megbízatásának megszűnésétől az új kabinet megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja az Alaptörvény szerint meglehetősen korlátozott jogkörét.
Ebben az időszakban új nemzetközi szerződést nem köthet, annak hatályát nem ismerheti el. Politikai döntéseket, reformokat nem hozhat, a folyamatban lévő szerződéses kötelezettségeknek viszont eleget kell tennie. Emellett gondoskodnia kell az államigazgatás működtetéséről ebben az időszakban is.
Miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére sem tehet javaslatot, rendeletet pedig csak törvényi felhatalmazás alapján (vagyis az Országgyűlés egy korábbi döntése szerint) halaszthatatlan esetben alkothat. A kutya pedig épp itt van elásva.
Magyarországon ugyanis 2022. május 25-e óta folyamatosan, a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus,” vagyis az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet következtében különleges jogrend van érvényben. Ez az állapot a hatályos jogszabályok szerint 2026. május 13-ig tart (a veszélyhelyzet 180 napos, újbóli meghosszabbításáról tavaly októberben döntött a parlament). Vagyis addig, ameddig a köztársasági elnöknek legkésőbb össze kell hívnia az új Országgyűlés alakuló ülését az április 12-i választások után.
Így a választások utáni időszak egyik legérdekesebb kérdése, hogy míg az ügyvezető kormánynak az Alaptörvény szerint tartózkodnia kell a politikai döntésektől, addig a veszélyhelyzet miatt fennálló különleges jogrend épphogy széles rendeletalkotási jogkört biztosít a kabinet számára.
Fotó: Depositphotos.com
Az Alaptörvény (aminek alkalmazása különleges jogrendben sem függeszthető fel) kimondja, hogy „a kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedéseket hozhat.” A sarkalatos törvény olyan jogszabály, aminek elfogadásához és módosításához a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának (tehát legalább 133 képviselőnek) a szavazata szükséges. A témáról és a kétharmados törvényekről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak:
Fontos azonban hozzátenni, hogy a jelenlegi különleges jogrendet nem hadiállapot vagy szükségállapot miatt szavazta meg az Országgyűlés 2022-ben. Ebben az esetben a választások rendjét, időpontját is meg lehetett volna változtatni, ami ugyebár nem történt meg. Így a mostani politikai interregnum alatt a leköszönő és ügyvezető kormány nem tudja befolyásolni az új Országgyűlés alakuló ülésének rendjét sem, aminek összehívása az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök hatásköre.
Ettől függetlenül a veszélyhelyzet miatt még az ügyvezető kormány is rendeleti úton eltérhet egyes törvényektől és felfüggesztheti azoknak az alkalmazását. Vagyis szükséges és arányos módon korlátozhat alapjogokat (például mozgásszabadság, gyülekezési jog), rendelhet el rendkívüli gazdasági intézkedéseket (ilyen például a jelenleg május 31-ig érvényben lévő, élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstop, vagy a járműüzemanyagokat érintő védett áras rendszer). Emellett a Magyar Honvédség mozgástere vagy a rendőrségi jogkörök is bővíthetők, valamint a közigazgatási eljárások gyorsítására is van lehetőség.
Magyarországon emellett 2026. szeptember 7-ig a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet is érvényben van, ami pedig a menedékjogi és idegenrendészeti törvényeken alapszik, a rendeletek ezeknek a szerveknek a tevékenységét érinthetik.
Ezen túlmenően az új Országgyűlés és kormány megalakulásának rendjébe a jelenlegi veszélyhelyzet alapján nem szólhat bele a leköszönő kabinet – az egész magyar demokrácia érdeke, hogy ez természetesen így is történjen az előttünk álló bő egy hónapos időszakban.
