Nagy a nyomás az új kormányon: a béremelést még idén meg kellene lépni

Ahogy az Mfor is beszámolt erről, februárban a nettó kereset mediánértéke 417 100 forintot ért el. A nettó átlagkereset 509 200 forint volt. 

2022 februárja óta az egészségügyben dolgozók nettó átlagkeresete emelkedett a legalacsonyabb mértékben, mindössze 31,3 százalékkal. Az akkori 486 ezer forint helyett idén februárban 638 ezer forintot vihettek haza átlagosan.

A legfrissebb adatoknál az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység szektoraiban dolgozók nettó átlagkeresete emelkedett ki: előbbi esetében 834 ezer forint, utóbbinál közel 764 ezer forint volt a februári érték.

A bruttó átlagkeresetet érdemes megnézni jövedelmi ötödönként is. Az alsó jövedelmi ötödben bruttó 318 188 forint volt az átlagkereset – ez alacsonyabb a bruttó minimálbérnél, – a második jövedelmi ötödben bruttó 444 794 forint, a felső ötödben pedig a bruttó 1 millió 481 ezer forintot is meghaladta. Az alsó rétegnél a 66 ezer közfoglalkoztatott keresetével együtt jöhetett ki a minimálbérnél alacsonyabb összeg: az ő nettó átlagkeresetük idén emelkedett először 110 ezer forint fölé, februárban 121 600 forint volt. 

Lemaradt az egészségügyi dolgozók fizetése

„A reálkereset két számjegyű növekedést mutatott, a bérfolyamatokat a költségvetési szféra húzta felfelé februárban. A közszférában az alacsonyabb jövedelműek bére nőtt nagyobb ütemben: a mediánkereset az átlagnál gyorsabban, 15,9 százalékkal nőtt, vagyis szűkült a bérolló” – mondta az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, Molnár Dániel.

A közszféra több szegmensében történt bérrendezés az elmúlt években, de ebből a humán-egészségügyi szolgáltatás nem részesült: az ágazatban mindössze 2,6 százalékkal emelkedett az átlagkereset. 

A versenyszférában mérsékeltebb, 8,6 százalékos volt a béremelkedési ütem, de a mediánbér az átlagnál nagyobb mértékben, 9,7 százalékkal nőtt. „Gyakori, hogy március-áprilisra zárulnak le a rendszeres év eleji bértárgyalások a vállalkozások körében, emiatt a következő havi adatok lesznek irányadók a teljes éves bérfolyamatokat illetően” – mondta Molnár. Az iráni háború nyomán várhatóan emelkedő költségek és bizonytalanság viszont óvatosságra intheti a döntéshozókat.

Az MGFÜ a fegyverpénz nyomán két számjegyű, annak hatását kiszűrve ahhoz közeli bérdinamikát vár erre az évre, de a versenyszférában az átlagosnál lassabb, 8 százalék körüli bérnövekedést jelez előre.

Az erősebb forint sem akadály

„Első ránézésre lassulásról van szó, de közgazdaságilag a lassulás inkább gyorsulás: a januári 26,3 százalékot egy kiugró tétel, a fegyverpénz okozta, enélkül 8,3 százalék volt az átlagkereset növekedése” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

A közszférában 13,4 százalék volt a februári változás mértéke, azaz nem állítható, hogy a kedvező adatban nincs szerepe a választások előtti extra juttatásoknak, emeléseknek. „A vállalkozásoknál ugyanakkor szintén gyorsult a keresetek növekedése, tehát az sem állítható, hogy az erőteljes bérkiáramlásban csak az állami költekezésnek van szerepe, még ha ez felfelé is húzza” – tette hozzá. Regős is kiemelte, hogy

a legkisebb bérnövekedés az egészségügyet jellemezte: úgy látja, itt van feladata az újonnan felálló kormányzatnak.

A februári növekedést meglepően erősnek nevezte egy olyan környezetben, amikor a gazdasági növekedés gyenge, az infláció alacsony és a munkaerőpiac sem túl feszes – bár az alkalmazottak száma ismét növekedett. A vállalatok jobban emelték a béreket átlagosan, mint azt a garantált bérminimum emelése (7 százalék) indokolta volna – sok cég tehát a minimálbér emelését tekinti irányadónak, illetve továbbra is igaz lehet, hogy a jól képzett munkaerőt meg kell fizetni. „A gyors keresetemelkedés azért is meglepő, mert korábban sokan azt látták a felemelkedés és a bérnövekedés útjának, hogy a forint folyamatosan gyengül, most viszont egy erősebb árfolyam mellett nőttek érdemben a keresetek” – mondta a közgazdász.

A nettó átlagkereset 12 százalékkal emelkedett, ami a februári inflációt figyelembe véve 10,5 százalékos reálkereset-emelkedést jelent – van tehát miből bővülnie a fogyasztásnak. A nettó mediánkereset 13,5 százalékkal emelkedett: ezek az átlagnál nagyobb számok, tehát Regős szerint az alacsonyabb bérek nagyobb mértékben növekedtek.

A Gránit Alapkezelő várakozásait felfelé húzzák a friss adatok: most már a 10 százalékot meghaladó átlagbér-növekedést sem tartják kizártnak. Különösen akkor, ha az új kormányzat még idén végrehajtja béremelési ígéreteit egyes szakmákban.

Leépítés jöhet a versenyszférában

Az ING-nél is tisztábban látják az idei év alapvető bérfolyamatait a pénteki adatok fényében. A mediánbér továbbra is a minimálbér emelésével közel azonos, 10,5 százalékos mértékben növekedett éves alapon. „Ez jól jelzi, hogy

a minimálbér emelése bértorlódást okozott az alsóbb jövedelmi rétegekben, főleg a második és harmadik jövedelmi ötödben,

és ezt a vállalatok igyekeztek kezelni” – mondta Virovácz Péter, a bank szenior közgazdásza.

Virovácz szerint a januári mutatót rendkívüli mértékben torzította a honvédelmi és rendvédelmi dolgozóknak kifizetett hathavi fegyverpénz. Emellett a januári 11, illetve 7 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelések is érdemben meghatározzák az idei bérdinamikát. 

A 9,7 százalékos átlagbér-növekedés viszont pozitív meglepetést jelent a piaci várakozásokhoz képest, és érdemben gyorsult a januári, 8,3 százalékos tisztított adathoz képest is. A nettó keresetek ennél nagyobb mértékben bővültek, és ez igaz lesz az év egészére is, hiszen idén a családi kedvezmény és az anyákat érintő kedvezmények is változtak.

A versenyszférában átlag feletti volt a víz- és hulladékgazdálkodás területén a növekedés, és jelentősen gyorsult a feldolgozóipari átlagbér növekedése is. A közgazdász szerint ehhez hozzájárulhatott, hogy a feldolgozóiparban alkalmazottak létszáma bővült. „Vélhetően az új gyárak toborzásai magasabb bérek mellett zajlanak, míg a gyengélkedő alágazatokban az olcsóbb munkaerőt elbocsátják. Továbbra is érdemben befolyásolja a bérek alakulását, hogy

a vállalatok egyre jelentősebb része tartalékol munkaerőt, miközben a demográfiai folyamatok finoman szólva sem kedvezőek munkaerőpiaci szempontból.

Ez pedig viszonylag feszesen tartja a munkaerőpiacot” – tette hozzá.

Az ING erre az évre 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár. A legnagyobb kérdésnek azt tartják, hogy a közel-keleti háború okozta költségsokk és a munkaerőköltség tartósabb emelkedése, valamint a várhatóan gyengébb gazdasági növekedés mellett hogyan döntenek a vállalatok. „Egyre nagyobb esélyt adunk arra, hogy a vállalatok a foglalkoztatotti létszám jelentősebb leépítésével reagálnak majd, ami további negatív kockázatot jelentene a növekedési kilátásokra” – mondta Virovácz.