A német kormány a vétójogok erősítését sürgeti Brüsszelben, mert szerinte így lehet elejét venni, hogy kínai cégek tömegesen vásároljanak fel csúcstechnológiai és stratégiai vállalatokat Európában, így Németországban.
Brigitte Zypries német gazdasági miniszter (AFP)
Brigitte Zypries gazdasági miniszter Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében elismeri ugyan, hogy a kínai vállalatfelvásárlások és az ezekhez kapcsolódó tőkebeáramlás elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést, de hangsúlyozza: látni kell, hogy kínai vállalatok Európában és Németországban egyoldalúan csúcstechnológiát és kulcsiparagákat képviselő vállalatok megszerzésére koncentrálnak.
Ugyanakkor a kínai piac gyakran zárva marad az európai cégek előtt. Az unió tagállamainak is meg kell kapniuk a jogot, hogy egyes esetekben "nem piackonform, különösen államilag irányított vagy szubvencionált stratégiai jellegű vállalatfelvásárlásokat" megvizsgáljanak és szükség esetén megakadályozzanak - írja levelében a német gazdasági miniszter.
Az EU-bizottság egyik szóvivője szerdán hangsúlyozta, hogy Juncker foglalkozik a kérdéssel, és ősszel konkrét javaslatokat terjesztenek elő.
Az Ernst & Young tanácsadó cég felmérése szerint tavaly 68 német céget vásároltak fel kínai vállalatok 12,6 milliárd dollár értékben, ez több, mint a megelőző tíz évben összesen.
Jelenleg a berlini gazdasági minisztériumnak arra van joga, hogy megvizsgálhasson egy ügyletet, amennyiben egy unión kívüli vállalat a szavazatra jogosító részvények vagy üzletrész legalább 25 százalékát akarja megszerezni. Berlin szerint a vétójog egységes uniós szabályozására van szükség.
Gazdasági szervezetek és egyes uniós tagállamok ellenzik ezt, mert attól tartanak, hogy elriasztja a befektetőket.
Kína egyébként nem csak az EU-ban terjeszkedik a felvásárlásokkal, nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan az orosz olajóriás Rosznyeftyben is részesedést fognak szerezni.
MTI
