A szakértők a Magyar Tudományos Akadémián vitatták meg, hogy mik lehetnek a fenntartható fejlődés irányai, illetve milyen utak vezethetnek ki a jelenlegi gazdasági válságból.
Szili Katalin rámutatott: nem lehet csak a verseny és a profit az elsődleges cél, hanem a globális problémákat és a helyi viszonyokat egységes rendszerben kell szemlélni, és ennek megfelelő glokális válaszokat kell a felmerülő kérdésekre adni.
Jelezte: Magyarországon ennek egyik lehetőségét adja majd az a fenntarthatósági jelentés, amely várhatóan az őszre készül el, és kerül az Országgyűlés elé. Ez az összegzés a jelenlegi helyzetből kiindulva próbálja felvázolni azt a képet, amelyet Magyarország mutat majd 2030 és 2035 között.
Az Országgyűlés elnöke szerint ahhoz, hogy a válságon sikerrel úrrá lehessen lenni, erkölcsi megújulásra van szükség.
László Ervin, a Budapest Klub Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi válság nem új keletű, legalább 200 éve kezdődött, és a krízis egyre növekedett, és most jutott el a "kirobbanási ponthoz".
Rámutatott: bolygónk energia szempontjából nyitott rendszer, míg az anyagiság szempontjából zárt, ezt kell figyelembe venni a válság kezelése során. A válságkezelésre igen rövid idő, mindössze 4-5 év áll az emberiség rendelkezésére, mivel ezt követően visszafordíthatatlanná válhatnak a folyamatok.
Asztalos László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnökhelyettese arról beszélt, hogy a globális válság a pénzügyi szektorból indult, de ez orvosolható. Ugyanakkor felveti annak a szükségességét, hogy a pénzügyi folyamatokat újra kell gondolni a világban, mivel a harmadik ipari forradalom, azaz a digitalizáció mindenkit mindenkivel összekötött nemcsak személyesen, hanem gazdaságilag is.
Kuncze Gábor SZDSZ-es képviselő a magyarországi helyzetet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi gazdasági válság kényszer és lehetőség is az ország számára. Kényszer a tekintetben, hogy azokat az elmaradt gazdasági lépéseket, amelyeket korábban nem tettek meg az ország vezetői, most megtegyék. Ezek megtételét követően pedig Magyarország új gazdasági lehetőségek kapujába kerül.
A honatya szerint ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy az ország jövőjével kapcsolatban alapvető kérdésekben konszenzus jöjjön létre.
Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MTI-nek elmondta: a fenntarthatóság lényegében azt jelenti, hogy a dolgokat át kell gondolni, és egyebek között "zöldebb" beruházásokat kell kivitelezni. Rámutatott: a mezőgazdaságnak például jó esélyei vannak arra, hogy a válságból profitáljon. Előtérbe kerülhet ugyanis az egészséges élelmiszerek fogyasztása, valamint a regionális termelés. Magyarországnak ugyanis két jelentős erőforrása van, ami a fenntarthatóságot biztosíthatja: ez a termőföld és a víz, ezekre kell koncentrálni.
