<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Hegedűs Éva volt már helyettes államtitkár a kilencvenes években, majd az OTP-nél és az FHB-nál töltött be vezető tisztségeket, 2006 vége óta pedig a BG Hitel & Lízing elnök-vezérigazgatója. Munkáiban közös, hogy valamilyen módon mindegyik kapcsolódott az ingatlanpiachoz. Szerinte Magyarországon vannak még tartalékok a lakáshitel-piacon.

Nálunk nem kell ingatlanválságtól tartani

- A magyarországi hitelállomány nagy része devizában, döntően svájci frankban van annak ellenére, hogy a forintalapú hiteleken állami kamattámogatás is van. Mi kellene ahhoz, hogy a forinthiteleket vonzóbbá lehessen tenni az ügyfelek számára?

- Azt gondolom, hogy jelenleg nem indokolt további állami támogatásban gondolkodni. A jövőben, ha a magyar gazdaság makrokörülményei javulnak, gyorsulhat a gazdaság növekedése, és mérséklődhetnek a forintkamatok. Nem hiszem, hogy ebbe a folyamatba mesterségesen be kellene avatkozni.

- A növekvő verseny miatt nem kell attól tartani, hogy a magyar hitelintézetek kockázatos akciókba hajszolják bele egymást?

- Magyarországon még jelentős tartalékok vannak a lakáshitel-piacon. A jelzálog hitelállomány idén májusban durván 4700 milliárd forint volt, ami a GDP nem egészen húsz százaléka. Az Európai Unió átlaga ennek a kétszerese. Van hazánkban durván négymillió lakóingatlan, ebből 1,2-1,3 millió jelzáloggal terhelt, tehát itt is jelentős növekedési lehetőségek léteznek.

Ha azt nézzük, hogy a lakosság a rendelkezésére álló jövedelméből mennyit fordít törlesztésre, e tekintetben a hazai mutató kis mértékben az EU-átlag fölött van. A futamidő növekedése, a hitelstruktúra további eltolódása a jelzáloggal fedezett hitelek javára, továbbá az ebből is adódó kamatcsökkenés jelentősen csökkentheti a mutató értékét. Nagy a verseny a piacon, de véleményem szerint ez még nem tart ott, hogy túlzott eladósodásról vagy akár a kockázatok indokolatlan növekedéséről beszélhetnénk.

- Kialakulhat nálunk is hasonló ingatlanválság, mint tavaly az USA-ban a bedőlő hitelek miatt?

- Az Egyesült Államokban a 2000-es évek elején a jegybank a recessziótól való félelmében radikálisan, egy százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Ez az embereket arra ösztönözte, hogy ingatlanhiteleket vegyenek fel, mivel nagyon alacsonyak voltak a hitelkamatok. A pénzügyi szolgáltatók viszont óriási üzletet láttak ebben az üzleti szegmensben, jelentősen növelték az úgynevezett kockázatos ügyfeleknek nyújtott hiteleket, és egyúttal emelkedett az LTV aránya is. (Az LTV - loan to value - azt mutatja meg, hogy a lakás árának hány százalékát veszik fel hitelként - a szerk.) A hitelkövetelések értékpapírosítása miatt a pénzügyi szektor további szereplőit is bevonták a kockázatviselésbe, és ez a láncolat vezetett a jelenlegi súlyos probléma kialakulásához.  Magyarországon teljesen más a helyzet, így nincs ok az aggodalomra.

- Ma hazánkban csak negatív adóslista létezik, az úgynevezett BAR-lista. 2002 óta napirenden van egy pozitív adóslista elkészítése is, melyen minden ügyfél szerepelne, akinek bármilyen hitele van. Mi kellene ahhoz, hogy ez megszülessen?

- Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa aggályokat fogalmazott meg a listával kapcsolatban, pedig a piac nagy része egyetért abban, hogy ezt szükséges lenne létrehozni. Ha lenne egy pozitív adóslista, akkor a pénzügyi szolgáltatással foglalkozó társaságok biztonságosabban, az ügyfél valós kockázatának megfelelőbben tudnának hitelezni.

- Mennyiben befolyásolja a jelenlegi nehéz világgazdasági környezet a törlesztőrészleteket?

- Nálunk a hitelek túlnyomó többsége svájci frank alapú. Ez egy viszonylag nyugodt valuta, kicsi a volatilitása, ezért nem lehet arra számítani, hogy nagyságrendekkel emelkedjenek a kamatok.

- Az utóbbi hetekben jelentősen erősödött a forint a devizapiacon, ami jó hír a devizahiteleseknek, mivel így alacsonyabbak lesznek a törlesztőrészletek. Mennyivel kell felértékelődnie a magyar devizának ahhoz, hogy azt már a zsebükön is megérezzék az ügyfelek?

- Ha valaki mondjuk ötmillió forintot vesz fel húszéves futamidőre, akkor a forint tízszázalékos erősödése vagy gyengülése havonta plusz-mínusz  3-4 ezer forintot jelent a törlesztésnél.

- A végére egy személyes kérdés: Nem furcsa Önnek, hogy míg  korábban mindig nagy cégeknél (OTP, FHB) dolgozott, jelenleg egy kisebb társaságot vezet?

- Nagyon szeretem csinálni a mostani munkámat. Fontos éveket töltöttem el az említett társaságoknál, többek között négy évet az OTP-nél, de vonzott az a kihívás, hogy egy szakmai befektető nélküli, gyakorlatilag kezdő vállalkozás elindításában, felépítésében vehessek részt. Az itteni munkám során úgy érzem, hogy az összes korábbi tapasztalatomra tudok építeni.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.