"Az új rendszer összességében hatékonyabbnak tűnik" - tette hozzá a gazdasági kabinetet vezető miniszter. A terjedelmes interjúban a tárcavezető beszélt arról, hogy az ország nincs abban a helyzetben, hogy a legnagyobb közösségi bevételt jelentő általános forgalmi adó mértékét egységesen csökkenteni lehessen. A kormány nem is ezt akarja, mert adófilozófiája szerint a munkát és a jövedelmeket érintő terhek csökkentése mellett a szükséges forrást a fogyasztás adóztatásával kívánja továbbra is beszedni. Elismerte ugyanakkor, hogy az EU-ban legmagasabb adókulcs vonzza a visszaéléseket; "sajnos ezen a téren is tehetséges ötletgazda nép vagyunk" - állapította meg, hozzátéve: a termékek utaztatásával járó adóeltitkolással szemben uniós szinten kellene fellépni.
Varga Mihály még mindig rendkívül magasnak minősítette a feketegazdaság GDP-hez viszonyított 20-21 százalékos arányát, de jelezte, hogy a Fidesz-kormányzás kezdetén ez még 26-27 százalékos volt. Ebben az összefüggésben jegyezte meg, hogy több mint 200 ezer online pénztárgép működik, és a jövő év elejétől új szolgáltatási köröknek kell alkalmazniuk. Mint az interjúban elmondta, a kaszinóüzemeltetőkhöz azért nem kell bekötni az online pénztárgépet, mert jelenleg is olyan ellenőrzési és adatszolgáltatási előírások vonatkoznak rájuk, amelyekkel lényegében azt is tudni lehet, "melyik asztalon mennyi zseton forgott".
Ők a legjobban kereső celebek
A foglalkoztatottság és a munkaerőhiány kérdésére rátérve Varga Mihály a pályakezdő munkanélküliek 16-17 százalékos arányának csökkentését tartotta a legfontosabb szempontnak, aminek érdekében új munkahelyeket kell létrehozni.
A miniszter közölte, felülvizsgálják a közmunka rendszerét, mert a közfoglalkoztatottakat érdekeltté akarják tenni abban, hogy visszakapcsolódjanak a munkaerőpiacra. Varga Mihály az idényjellegű munkákból úgy látta ugyanis, hogy az emberek szívesebben választják a közfoglalkoztatást, mint a piaci munkát.
Ismét meggyőződését fejezte ki, hogy a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy az uniós tagállamokból vagy szomszédos harmadik országból oldják meg a foglalkoztatást. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt csak olyan körben szabad engedélyezni, ahol nincs megfelelő magyar munkaerő és csak olyan országokból, ahol a "kulturális-történelmi hagyományok hasonlóak, mint nálunk". Hozzátette, hogy Csehországban és Lengyelországban sokkal elfogadottabb az ukrán munkaerő alkalmazása és 200-220 ezer, illetve csaknem kétmillió ukrán dolgozik ott. Becslések szerint 30-40 ezer kárpátaljai jár Magyarországra dolgozni, de erről nincs statisztika, mert többségük a magyar állampolgárságot is felvette.
MTI
