Három hónap alatt 250 milliárdot vittek ki a jegybankból
Decemberi euróeladási tenderein összesen 390 millió euró, vagyis mintegy 119 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ebből végül ténylegesen 336 millió eurónyi végtörlesztés valósult meg, így 101 milliárd forintot fizetett ki a jegybank. Ez eddig a legmagasabb összeg az októberi 69 milliárd forint és a novemberi 86 milliárd forint után.
Összesen a három hónap alatt 1,6 milliárd eurónyi ajánlatot fogadtak el a tendereken, ebből 862 millió eurónyi végtörlesztés valósult meg, vagyis a jegybank 256 milliárd forintot fizetett ki a kereskedelmi bankoknak. A végtörlesztés beindulása után az MNB már tavaly ősszel jelezte, hogy a jegybanki tartalék terhére rendszeres eurótendereket tart majd, hogy ezzel könnyítse a kereskedelmi bankok devizához jutását.
A PSZÁF korában közölt adatai szerint december 31-ig összesen 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg. Ezek piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetni. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége.
A ténylegesen végtörlesztett fogyasztókkal párhuzamosan év végéig jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentő ügyfelek aránya is: ezek szerződéseinek száma és ingatlancélú hiteleik volumene mintegy kétszerese a már végtörlesztettekének. Ez jelentős bizonytalansági tényező a hitelező szektornak az elkövetkező időszakban - közölte a pénzügyi felügyelet januárban. A már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 97 százaléka svájci frank alapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma 1, illetve 2 ezerre rúgott.
Tovább csökkentek a kormány betétei
A központi kormányzat betétei jelentősen csökkentek novemberhez képest, főleg a havi átlagállomány esett vissza. Az összeg az előző havi 1647,5 milliárd forintról 1299,5 milliárdra csökkent, ami annak volt köszönhető, hogy november 29-én hazánk átutalta az Európai Bizottságnak a 2008-ban felvett hitelkeret első, kétmilliárd eurós részletét.
A hó végi állományokat tekintve kisebb volt a csökkenés: a novemberi 1534,8 milliárd forintról 1383,1 milliárdra csökkentek a központi kormányzat betétei. A hó végi záró állományokat tekintve ugyanakkor növekedés figyelhető meg a külföldi követelések állományában. Emögött az EU-átutalások decemberi kiugró mértéke, az ÁKK jelentősen megnőtt devizaswap-ügyletekből származó mark-tomarket betétállománya, illetve az MNB-nél elhelyezett rövid betétek év végi emelkedése áll - olvasható az MNB beszámolójában.
Jelentősen csökkent a kéthetes MNB-kötvények forgalomban lévő állománya: a belföldi szereplőknél 420,2 milliárd forinttal kevesebb, 3130,3 milliárd volt december végén, míg a külföldiek kötvényállománya 75,4 milliárd forintos csökkenés után 273 milliárd forinton állt. Az MNB szerint a forintlikviditás csökkenésének hátterében legnagyobb részben a jegybanki swapállomány növekedése, valamint a karácsony előtt megszokottnak tekinthető forgalomban lévő készpénzállomány növekedése áll.
A hitelintézetek betétei jelentősen emelkedtek novemberhez képest, a december végi 1317,6 milliárd forintos összeg 556,9 milliárddal volt magasabb, mint az egy hónappal korábbi. "Az év utolsó hónapjában a szokásosnál nagyobb óvatosság miatt a hitelintézetek a többletlikviditásuk egy részét rendszerint MNB-kötvényből egynapos jegybanki betétbe csoportosítják át, 2011 decemberében ez a megszokottnál is nagyobb mértékű volt" - magyarázza a folyamatot a nemzeti bank.
Beke Károly
mfor.hu