Az MTI azon kérdésére, hogy vajon lesz-e olyan ellenzéki frakció, amely testületileg megszavazza a költségvetést, vagy a Robin Hood-adóhoz hasonlóan "átmegy" a büdzsé a parlamenten, azt válaszolta: "ezt nem tudom megítélni, egy biztos: az MSZP-frakció testületileg igennel voksol a büdzsére".
Veres János elmondta: az egyszerűsítést és fehérítést szolgáló adócsomagot is elfogadja majd a parlament. Hozzátette: megszűnik a 35 százalékos osztalékadókulcs, egységesen 25 százalék lesz.
Elutasítja a parlament többsége az MDF javaslatait, nem lesz áfa-emelés, és - mivel így nem lesz forrása - nem kerül sor az szja-sávhatár 500 ezer forintos emelésére sem - szögezte le a pénzügyminiszter. Elfogadja viszont az Országgyűlés az örökösödési illeték enyhítésére vonatkozó bizottsági módosító indítványt, amely szerint 20 millió forintos értékig közvetlen hozzátartozók esetében illetékmentes lesz az öröklés.
Vagyoni jellegű adóvá válik a cégautó adó, amelyre az igazságosság és az arányosabb közteherviselés miatt szükség van - mondta Veres János.
Arra a felvetésre, hogy az adóváltoztatásokból lesz-e pluszbevétele a költségvetésnek, Veres János azt felelte, hogy nem, mert nincs olyan javaslat a parlament előtt, amely az eredetihez képest többletbevételt eredményezne. A pénzügyminiszter szerint az adótörvényekkel az a makrogazdasági pálya teremtődik meg, amit az IMF-nek írt szándéknyilatkozatban vállalt a kormány, a bevételekkel a jövő évben a költségvetési tervnek megfelelően csökken a hiány.
A pénzügyminiszter szerint a parlament meg fogja szavazni azt a módosító indítványt is, amely a 13. havi nyugdíj összegét 80 ezer forintban maximálná, és csak a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltőknek járna. Veres János azt monda, ez a javaslat az egyik feltétele annak, hogy a jövő évi hiánycél teljesüljön.
"Ha ezt leszavazná a parlamenti, akkor elszállhatna a költségvetés hiánya" - fogalmazott a miniszter. Leszögezte: az indítvány szerint 2009-től csökkenne a 13. havi nyugdíj összege, ezt követően pedig - az anyagi lehetőségek függvényében - a parlament minden évben eldönti majd a költségvetési törvényben, hogy hogyan tovább.
