A jegybank legfrissebb, pénteken közölt statisztikája szerint július végén a háztartások betétállománya 6218 milliárd forint volt, ami az előző hó vági állapothoz képest 179 milliárddal kevesebb. Ennél nagyobb összegű betétkivonás azonban még soha eddig - legalábbis 2008-ig visszamenőleg - nem történt. A változás mögött egyértelműen kormányzati intézkedés áll, hiszen júliusban már biztossá vált, hogy a banki betétekből nyert kamatjövedelmek is a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás hatálya alá fognak tartozni. Így a lakosság amíg még lehetősége volt rá, kivonta a megtakarításait a betétekből, és helyette adótól mentes megtakarítási formába helyezte - vagy az sem elképzelhetetlen, hogy egyesek inkább a párnaciha mellett döntöttek.
A kivonási dömping ugyanakkor nem látszik meg a devizabetétek esetében: itt ugyanis 13 milliárdos kivonás és 11 milliárdos árfolyamból eredő növekedés módosította az állományt, így július végén 925 milliárddal rendelkeztek a háztartások. Az árfolyamból eredő növekedés annak köszönhető, hogy a forint július folyamán 1,7 százalékkal gyengült: a hatodik hó végi záróértéke 295,1 forint volt, július végén pedig 300 forint.
Az árfolyam változása természetesen a hitelek esetében is megmutatkozott: a devizahitel-állomány 66 milliárd forinttal növekedett, ami egy 39 milliárdos törlesztés ellensúlyozott, így július végén a háztartások 3905 milliárdnyi devizahitel-állománnyal rendelkeztek szemben az előző havi 3877 milliárddal. A forinthitelek esetében csak minimális változások voltak: a 3189 milliárdnyi hó végi állomány mindössze 4 milliárddal magasabb az előző havinál.
A vállalkozások 60 milliárdnyi hitelt törlesztettek
A vállalatok esetében természetesen szintén növelte a devizahitelek állományát a forint gyengülése, azonban ennél majdnem kétszer nagyobb mértékű volt a törlesztés részükről, így végeredményben a 3799 milliárdos devizahitel-állomány 46 milliárddal alacsonyabb az előző havinál. A forinthitelnél azonban lényegében ellentétes folyamat zajlott, hiszen 36 milliárdos tranzakcióból eredő változás történt, így némi átértékelődéssel korrigálva 30 milliárddal növekedett a vállalatok forinthitel-állománya 2960,7 milliárd forintra.
A betétek esetében ugyanakkor csak minimális változások következtek be az állományban: a forintbetéteké 7 milliárddal 3075-re növekedett, a devizabetéteké pedig lényegében stagnált 1446 milliárdos szinten. Ez egyébként annak lett az eredménye, hogy a forintgyengülés majdnem ugyanolyan mértékben növelte az állományt, mint amennyi pénzt a vállalkozások kivontak ebből a megtakarítási formából.
Székely Sarolta
mfor.hu
