Ha a szenátus jóváhagyja a jelölést - aminek a költségvetés és adósságplafon emelése ügyében kialakult konfrontáció ellenére is jó esély van -, akkor a jelenleg alelnöki tisztséget betöltő, 67 esztendős Yellen lesz az első nő a pénzintézet élén. Egyúttal csaknem három évtized után ő lesz az első demokrata párti a Fed élén.
Lawerence H. Summers volt vezető elnöki tanácsadó, aki Obama első számú választottja volt erre a posztra, szeptember 15-én visszalépett a jelöltségtől, mert konfliktusba keveredett több, a megerősítésében potenciálisan kulcsszerepet játszó demokrata szenátorral. A lehetséges jelöltek között felmerült még Donald L. Kohn volt Fed-alelnök és Timothy F. Geithner, az első Obama-kormány pénzügyminisztere is.
A várakozások szerint Janet Yellen a hivatalban lévő bankelnök, Ben Bernanke szellemével összhangban fogja folytatni az irányítást, de mint arra a The New York Times rámutatott, rövid időn belül el kell döntenie, hogy hogyan építse le hivatali elődjének expanzív pénzügypolitikáját anélkül, hogy ezzel kárt okozna. Bernanke szeptemberben jelentette be, hogy a Fed élénkítő kampánya az amerikai gazdaság állapota miatti aggodalom okán még legalább egy hónapig, talán a jövő év elejéig folytatódni fog.
Bernanke, akinek második négyéves mandátuma január 31-én jár le, egy olyan súlyos pénzügyi válságból és recesszióból segítette kirántani az Egyesült Államok gazdaságát, amilyenre a harmincas évek óta nem volt példa. Vezetése alatt a Fed rendkívüli programokat dolgozott ki a 2008-ban kirobbant válság kezelésére: kölcsönt nyújtott a bankoknak a hitelpiac befagyását követően, a nullához közeli szintre csökkentette a rövid lejáratú hitelek kamatát, és billiós nagyságrendben vásárolt kötvényeket a hosszú lejáratú hitelek kamatának alacsonyan tartása érdekében.
Yellen 2010 óta a Fed alelnöke. A brooklyni születésű és a Yale egyetemen végzett szakember korábban a San Franciscó-i Federal Reserve Bank elnöke, fehér házi tanácsadó, Bill Clinton elnöksége alatt a Fed kormányzótanácsának tagja és a berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora volt. Egyik volt kollégája "nagy IQ-val rendelkező kis hölgyként" jellemezte. Férje, George A. Akerlof, ugyancsak közgazdász, aki 2001-ben Joseph E. Stiglitzcel és A. Michael Spence-szel együtt megkapta a Nobel-díjat.
Berkeley-ben a közgazdasági ellenkultúra részeseként bírálta a szabadpiac hatékonyságának dogmáját. Álláspontja szerint a piac számára hasznos az olyan szabályozás, amely elejét veszi a visszaéléseknek, és korlátozza a gazdasági növekedés zavarait. Azért kezdett el foglalkozni a közgazdaságtannal, mert érdekelte, hogyan lehetne javítani az emberek életszínvonalán.
Yellen demokrata párti vélemények szerint szkeptikusabban viszonyul majd a Wall Streethez, mint ahogy azt Summers tette volna. Az új Fed-elnök nézetei ugyanakkor közelebb állnak a jelenlegi, centrista kormányzatéhoz, mint a liberális demokratákéhoz. Ennek egyik jele az, hogy nem híve a nagybankok feldarabolásának.
A leendő bankelnökjelölt egy évtizeddel ezelőtt egyike volt azon első közhivatalnokoknak, akik figyelmeztették a világot, hogy az emelkedő ingatlanárak alkotta "buborék" kidurranhat. Bírálói szerint ugyanakkor a San Franciscó-i Fed elnökeként gyakorlati lépéseket nem tett a várható károk megelőzésére.
A recessziót követően azonban felismerte, hogy a talpra állás lassú folyamat lesz, és hogy nem kell félni az inflációtól, aminek következtében még Bernankénél is aktívabban támogatta, hogy a Federal Reserve aktív szerepet vállaljon a gazdaságélénkítésben.
"Olyan mélységű a tapasztalata, mint senki másé. Nincs kétségem afelől, hogy nagyszerű elnöke lesz a Federal Reserve-nek" - jelentette ki Yellen várható jelölésének hírére Tim Johnson, a szenátus bankügyi bizottságának demokrata párti elnöke.
MTI
