A gazdaságkutató szerint a gazdaság teljesítménye már az idén is kiegyensúlyozott lehet, tekintve, hogy a növekedést továbbra is támogató külkereskedelmi többlet mellett a belső felhasználás is pozitívan járul hozzá a bővüléshez. Rámutatnak: a növekedés legfőbb termelői forrása idén a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar, míg a felhasználási oldalon a beruházások segítik a bővülést. Az uniós forrásokból megvalósuló állami és önkormányzati nagyberuházások mellett már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja enyhítette a hitelkínálati korlátokat, és serkentette a versenyszféra beruházásait.
A Századvég kutatói úgy vélik: annak ellenére, hogy folytatódik a mérlegalkalmazkodás és a lakosság továbbra is jelentős - óvatosságból félretett - megtakarításokkal rendelkezik, a reáljövedelmet bővítő kormányzati intézkedések (például a személyi jövedelemadó rendszer változása és a rezsicsökkentés) hatására az idén már stagnálhat a fogyasztás.
A prognózis szerint jövőre a magyar gazdaság növekedése kiegyensúlyozott pálya mentén - a belső és külső forrásokra egyaránt támaszkodva - dinamikusabbá válhat. Úgy vélik: a nemzetközi konjunktúra fellendülésével párhuzamosan az ideinél dinamikusabb, 5 százalékot meghaladó exportteljesítmény továbbra is támogatja a növekedést. A fogyasztási fordulatot a lakossági bizalom és a reáljövedelmek emelkedése hozza el - jelzik.
A versenyszférában a tovább bővülő foglalkoztatottság, míg az állami szektorban a pedagógusi életpálya-modell javítja a lakosság jövedelmi kilátásait. Emellett pedig az olyan kormányzati intézkedések, mint a gyed extra, a családi adókedvezmény kiterjesztése és a minimálbér emelése, növelik a rendelkezésre álló jövedelmet.
Az elemzők szerint az európai uniós források lehívása révén megvalósuló állami nagyberuházások mellett a versenyszférában a jegybank növekedési hitelprogramja enyhíti a finanszírozási korlátokat, így jövőre tovább emelkedik a beruházási ráta.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzőinek megítélése szerint - mindezen hatások eredőjeként - a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 2,5 százalékot. Azt várják, hogy az infláció 2013-2014-ben éves szinten mélyen a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt marad, de a jövő év végére felgyorsul. Ennek legfőbb oka, hogy a szabályozott árak csökkentésének hatásai kikerülnek a bázisból, valamint az erőteljes gazdasági növekedés a keresleti oldalon inflációs nyomást generál.
Úgy vélik: a monetáris politika mozgásterét elsősorban még mindig a globális kockázati környezet, az amerikai tartalékbankrendszer, a Fed mennyiségi lazító intézkedéseinek jövő évben várható kivezetése befolyásolja. Emellett a monetáris politika számára releváns időhorizonton a belső kereslet felfutásából fakadó inflációs nyomás a kamatemelési ciklus megkezdését igényli.
A Századvég elemzői így arra számítanak, hogy az MNB lazító ciklusa a jövő év elején, 2,8 százalékos kamatszintnél éri el a mélypontját.
Az elemzők végül rámutatnak: a kiegyensúlyozott pálya mentén haladó dinamikus növekedés nem veszélyezteti az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását, az elemzők 2014-ben is folyó fizetési mérleg többletet prognosztizálnak. A költségvetési hiány az intézet becslése szerint 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék alatt maradhat, de jövőre szorosnak látszik a büdzsé, így a hiánycél teljesülése is.
MTI
