3p

Újabb 100 milliárd forint feletti terhet kaptak a nyakukba a magyarországi bankok, igaz a tavalyi nyereségükbe ez elvileg belefér. A helyzet azonban nem fekete és fehér, az ilyen döntések következményeit nem mindig sikerül előzetesen jól felmérni.

A Trend FM Reggeli Monitor című műsorának vendége volt hétfőn kollégánk, Király Béla, aki a múlt hét egyik pénzügyi „csetepatéjáról” is beszélt. Az MNB ugyanis a keddi kamatdöntő ülésen úgy határozott, hogy jelentősen, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát április 1-től, melynek 25 százalékára nem fizet kamatot a bankoknak.

A jegybanki kötelező tartalékráta emelése a kereslet visszafogását célozza, azonban ebben a piaci környezetben a tartalékrátára ki nem fizetett kamatok a bankszektornak és ezzel együtt a gazdaságnak is jelentős hátrányt jelentenek, érvelt a döntésre reagálva a Bankszövetség.

Szerintük a mostani 25,7 százalékos éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék. Ehhez képest már most is 13 százalékos kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével április 1-től az egynapos betéti kamathoz képest fele akkora, súlyozottan 9,75 százalékos kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára. Ez az intézkedés a bankszektor extraprofitadóból, lakossági jelzáloghitel és kkv kamatstopból és az agrármoratóriumból adódó veszteségeit éves szinten további több, mint 100 milliárd forinttal növeli, egyúttal csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit.

Az MNB ugyanakkor elutasította a bankok álláspontját, a jegybank szerint nem lehet összekötni a tartalékráta kérdését lakossági és vállalati hitelezési képességével. Válaszukban jelezték, hogy a bankok kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, illetve azt is, hogy az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető. Ahogy arról sem feledkeztek meg, hogy a magyar bankszektort 2022-ben európai összevetésben is kimagasló jövedelmezőség jellemezte.

Az ügy kapcsán kollégánk elmondta, hogy valamilyen szinten mindkét félnek, így a bankoknak és az MNB-nek is igaza van. A jegybank az infláció leszorítására fókuszál, a bankok pedig szeretnének eredményesen működni. Az is látszik, hogy a tavaly megugró kamatszintek a hitelezés visszaesésében megmutatkozik, ez viszont visszafoghatja a gazdasági növekedést. Plusz csavar a történetben, hogy a kormány számára a növekedés fenntartása az infláció leszorításánál is nagyobb prioritást jelent. Többek között ezért indították el a minden idők legnagyobb kormányzati hitelprogramjaként emlegetett projektet a Baross Gábor újraiparosítási program keretében. Ez viszont épp a jegybank törekvéseivel, vagyis a pénzkínálat visszafogásával szemben áll.

A kormány persze számos más intézkedést is hoz, amely a gazdaság dinamizálását szolgálná, miközben a jegybank célja pedig éppen az lenne, hogy hűtse azt, így faragva az inflációt. Egyelőre nem látszik, hogy a különböző, gyakran egymás ellen ható intézkedések eredőjeként mennyire sikerül majd visszafogni a vágtató inflációt és sikerül-e elkerülni a recessziót. Igaz az infláció kapcsán a bázishatás bizonyos fokon csodaszer lesz, hiszen, ha idén azonos mértékben nőnének az árak, mint tavaly, az összehasonlítás már jóval magasabb szintű bázissal történik, így százalékosan mindenképpen alacsonyabb lesz a növekedés.

A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza:

   

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!