A Bartók Tavasz, a kormány által támogatott legnagyobb tavaszi kulturális rendezvénysorozat idén a második évét kezdi. 2021-ig ezt a funkciót a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) töltötte be, ám a kormány nem újította meg a fesztivál szervezésével kapcsolatos szerződéseket a Fővárosi Önkormányzattal. A rendelet megjelenése után erről Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója is tájékoztatta az önkormányzatot. A főváros helyett a Művészetek Palotája kezébe került egy új, nagyszabású tavaszi és őszi kulturális rendezvénysorozat szervezése.
A főváros „szomorúan” vette tudomásul, hogy a 41 évig működő BTF és az így kialakított brand nem megy tovább az útján, és úgy döntött, megpróbálja újradefiniálni a fesztivált, a maga módján. Arra tettek ígéretet, hogy az eddigi, jobbára elit rendezvényekből álló, turistákat vonzó események helyett inkább megidéznék a fesztivál első éveit, közelebb vinnék a programokat a városlakókhoz, és a várost mint teret is felhasználnák a fesztivál során. Új, alternatív, könnyebben befogadható műsort ígértek, a fővárossal a főszerepben.
1,75 milliárd állami támogatás a Bartók Tavaszra és a Liszt Ferenc kulturális fesztiválra
Eközben a Müpa rendezésében tavaly elindult a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek. Erre és az ősszel megrendezendő Liszt Ferenc Nemzetközi Kulturális Fesztiválra 1,75 milliárd forint állami támogatást kaptak a szervezők, ebből 1,1 milliárd jutott a Bartók Tavaszra. A tavalyi rendezvény nagyszabásúra sikerült, számos elismert és jelentős előadóval, viszont a pandémia miatt csak streamen volt elérhető, viszont ingyen. Idén ez megváltozik. Bár néhány előadás streamelve is elérhető lesz, most élőben, nézők előtt tartják majd a programokat, sok helyen biztosítva a kedvezményes jegy lehetőségét.
A szervezők emellett köztéri, ingyenesen látogatható eseményekkel is készülnek. A Bartók Tavasz továbbra is a 2020-as kormányhatározatban foglalt támogatásban részesül, ugyanakkor a rendezvény célja nem lokális, budapesti kulturális rendezvénysorozat létrehozása, hanem egy országos eseménysorozat megvalósítása. Úgy tűnik tehát, hogy a BTF-brand-koncepcióból helyrajzilag mindenképpen kilép a Bartók Tavasz, és hosszú távon nemzetközi kontextusban is meghatározó, országos rendezvény kiépítése a célja.
A fesztivál nem kizárólag Bartók Béla életművét, hanem a zeneszerző szellemiségét, alkotói szemléletét szeretné előtérbe helyezni. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kortárs komolyzenén kívül a világzene, a jazz, a tánc- és képzőművészet is helyet kap a művészeti heteken.
Professzionális program
Bizonyos, hogy a Müpa és a rendezvények egyéb helyszínei, így például a Zeneakadémia, a Budapest Music Center, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Galéria, a Nemzeti Táncszínház vagy a Szépművészeti Múzeum kiemelkedő produkcióknak és együtteseknek adnak otthont áprilisban. Magyarországi bemutatóként látható Eötvös Péter Sleepless című operája, hasonlóképpen a Secret Off_Man a FrenÁk Társulattól, az Ima a Recirqueltől vagy Boban Marković közös produkciója a Székesfehérvári Balett Színházzal. De itt lesz még többek között Branford Marsalis, Ton Koopman és az Amsterdam Baroque Orchestra, valamint a Bathseva Dance Company. A jegyárak átlagosan 4500 és 15 ezer forint között mozognak.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál újraindul
A Bartók Tavasz határokon átívelő, komoly helyszínekhez kötött, nagyszabású programját követi idén tavasszal a már nem állami támogatással megrendezett BTF. A szervezést a Budapest Brand Nonprofit Zrt., a főváros cége bonyolítja, és Gáspár Máté programigazgató lapunknak azt nyilatkozta, hogy az állami rendezvények büdzséjének 10 százaléka áll a rendelkezésükre.
Ez az összeg együttesen értendő a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztiválra, amelyeket tehát így összesen 180 millió forintból rendezik meg. A Tavaszi Fesztivál ebből 80 milliót kap, amelyet teljes egészében a Fővárosi Önkormányzat áll.
A BTF április 29. és május 15. között zajlik majd, és a pontos programját március közepén jelentik be a szervezők. A tervek szerint 30 helyszínen 100 eseményt lehet megtekinteni, és az ígéretekhez híven a közterek nagyobb szerepet kapnak idén, mint a kiállító- és koncerttermek. A főváros helyi alkotóközösségekkel és önkormányzatokkal működik együtt, „a város sokszínűségét” ünnepli. Jelentős szerepet fognak kapni az előadók saját történetei a városról, a közösségi műfajok kerülnek előtérbe, és lesznek „élményutak” a látogatóknak. A belépés a programok nagy részén ingyenes lesz, vagy regisztrációhoz kötött, így a budapestiek szabadon örvendezhetnek a város belső tereiben életre hívott kulturális eseményeknek.
A kulturális újraelosztásból tehát a főváros nem profitált, de a két, teljesen különböző programsorozat alapján úgy tűnik, hogy az egyszeri városlakó és látogató sokat kaphat mindkét eseménytől: a nagybetűs kultúrát és a családos, hippi közösségi élményt a saját terekben egymás után.
