„Az egyik lehetséges veszélye a csernobili atomreaktor elfoglalásának az, hogy ha az 1986-ban felrobbant létesítmény szarkofágját támadás éri, azzal megnőhet a sugárzás veszélye” – válaszolta ma reggel az ATV kérdésére Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője.
A kérdés arra vonatkozott, hogy miért stratégiai jelentőségű, hogy az orosz csapatok már Csernobilt is elfoglalták. Tegnap, az orosz-ukrán háború első napján a Fehéroroszországból a lezárt zónába benyomuló orosz támadók heves tűzharcok árán elfoglalták az 1986-os nukleáris balesetben megsérült csernobili atomerőművet és túszul ejtették annak személyzetét.
Most pedig arról ír az unian.ua, valamint az ukrán parlament Twitter-oldala, hogy a tiltott zóna automata sugárzásfigyelő rendszerének online elérhető adatai azt mutatják, a gamma-sugárdózis kontrollszintjeit (piros pontok) jelentős mértékben túllépték.
Csernobilban azt követően nőtt meg jelentősen a sugárzás, hogy az orosz haderő elfoglalta az atomerőműhöz tartozó területet.
Az Ukrajna Nukleáris Szabályozási Állami Felügyelőség azóta kiderítette: a sugárzás megnövekedése a területen történő katonai mozgások miatti felsőtalaj-szakadáshoz kötődnek, valamint hozzátették, hogy a nukleáris létesítmények és az egyéb csernobili objektumok állapota egyelőre változatlan.
Az orosz védelmi minisztérium egyébként már reagált a hírre a Reuters szerint. Azt mondják, hogy a sugárzás normális értéken van jelenleg a lezárt zónában és az atomerőmű környékén.
Az NBC-nek megszólaló szakértők szerint egyébként Moszkva nem magát az erőművet akarja, egyszerűen csak a helyszín stratégiailag épp a Kijev és a Fehéroroszország irányából támadó orosz inváziós erők között helyezkedik el. Az NBC cikke azonban azt is megemlíti, hogy amint sok mindent ebben a háborúban (sőt magát a háborút is) ezt a kérdést is rengeteg bizonytalanság övezi, amire a végső választ talán csak Moszkvában ismerik.
Tavaly már mértek nagyobb sugárzást
Ugyanakkor 35 évvel a katasztrófa után tavaly, 2021 nyarán arról írt az IFLScience, hogy ismét fokozódni kezdett a maghasadás a csernobili atomerőmű egyik megközelíthetetlen alagsori szobájában. Az ukrán kutatók a közelmúltban szokatlanul magas neutronszintet mértek, ami azt jelenti, hogy az érintett teremben újra beindult a maghasadás. 2016-ban egy új szarkofágot telepítettek az atomerőmű romjaira.
A szerkezet sokáig hatásosnak tűnt, utóbb azonban szokatlanul magas sugárzást észleltek a 305/2 jelű teremben. Neil Hyatt, a Sheffieldi Egyetem munkatársa szerint a folyamatot úgy kell elképzelni, mint a parazsakat egy tűzrakó helyben. Amikor 1986. április 26-án bekövetkezett a baleset, a 4-es reaktorblokkban zónaolvadás történt, aminek hatására mintegy 170 tonna sugárzó urán áramlott a reaktorcsarnok alagsori szobáiba. A lávaszerű anyag végül lehűlt, majd megkeményedett.
Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozza a folyamatot, de lehetséges, hogy míg korábban a befolyó esővíz, most épp ennek az ellenkezője, a száradás segíti a maghasadást. A jelenség ugyan problémát okoz, és folytatni kell a monitorozását, de nem kell attól tartani, hogy az 1986-oshoz hasonló katasztrófa fenyeget.
A magyar szakértő szerint foglalkozni kell vele
Aszódi Attila volt paksi kormánybiztos, egyetemi tanár tavaly úgy nyilatkozott erről a Klubrádiónak, hogy
"ezzel nagyon fontos foglalkozni, mert potenciális veszély van benne, hogy rosszabbra fordulhat a későbbiekben".
A történethez tartozik, hogy az 1986-ban felépített szarkofág alá rengeteg esővíz hullott bele, és az egy évtizede behelyezett új szarkofág már hermetikusan zár. Aszódi szerint szintén felmerülhet, hogy mivel az új kupola kizárja az esőt, ezért kiszárad a rendszer, így a víznek nincs utánpótlása, ami megváltoztathatta a megszilárdult anyag környezetét. Ezért emelkedhet a neutronszám.
Bár szerinte közvetlen veszély nincs, de "a minden kétséget felkeltő fejlemény Csernobillal kapcsolatban nem jó". Az is zavaró egyébként, hogy a neutronszám-emelkedés "nem úgy derült ki, hogy bejelentették, hanem egy tudományos konferencián szőrmentén derült ki. Nem volt szándékos a kommunikáció a részükről, nem volt végiggondolva" - mondta a szakember.
Az NBC szerint amennyiben az atomreaktor megsérülne, és odabent robbanások is történnek, úgy az ott található radioaktív anyag felkavarodhat, és ki is szabadulhat – ehhez azonban közvetlen találatra lenne szükség, mivel az építményt úgy tervezték, hogy egy tornádót is kibírjon. A szakértők épp ezért nem is az egykori baleset helyszíne miatt aggódnak, hanem a radioaktív üzemanyag miatt, amely a ’86 után is működő reaktorokból származik.
További híreink a témában:
