2018. március 26. 20:28
mfor.hu

Úgy tűnik, hogy a Donald Trump elnök által bevezetett védővámok tárgyalóasztalhoz ültethetik az USA legnagyobb kereskedelmi partnereit. Az persze kérdés, hogy az amerikaiak mit tudnak kicsikarni belőlük.

Továbbra is a kereskedelmi háború kirobbanásának veszélye tartja félelemben a befektetőket, ugyanis a múlt héten Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke aláírta azt a memorandumot, amely szerint 60 milliárd dollár értékű kínai importtermékre vethetnek ki védővámot. Ráadásul az amerikai kormány kommunikációja szerint teljes mellszélességgel kiállnak az intézkedések mellett. Egy vasárnapi televíziós interjúban Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter például azt nyilatkozta, hogy Donald Trump elnököt nem aggasztja egy kereskedelmi háború Kínával, és a védővámok ügyében nem hátrál meg. Mnuchin a republikánusokhoz közelálló Fox televízióban hangsúlyozta: "végrehajtjuk a védővámok bevezetését, dolgozunk rajta". Majd hozzátette: "ahogyan Trump elnök fogalmazott, nem félünk a kereskedelmi háborútól, de nem ez a célunk".

Hozza vagy viszi majd a pénzt Mnuchin? Hozza vagy viszi majd a pénzt Mnuchin?


A pénzügyi tárca irányítója szerint Washington bizonyos kérdésekben megegyezésre juthat Pekinggel, de a vámtarifák bevezetését nem halasztják el. Hacsak - tette hozzá - nem születik "elfogadható egyezség". A csavar a dologban, hogy miközben a közvélemény azt látja, hogy Trump és csapata kőkemények a kérdésben, a háttérben - sajtóértesülések szerint - komoly munka folyik annak érdekében, hogy meg tudjanak egyezni Kínával. Az amerikai fél állítólag megkezdte a tárgyalásokat a kínai gazdaság urával és Liu He megkapta azokat a kéréseket, amelyek teljesülése esetén Washington eltekint a vámoktól.

Elsősorban az Egyesült Államokban gyártott személygépjárművekre kivetett, kínai vám mértékének csökkentését szeretné elérni a Trump-adminisztráció, emellett azt szeretnék elérni, hogy a kínai pénzügyi szektorhoz nagyobb hozzáférés biztosítson Peking. Nagy kérdés persze, hogy a kínaiak mennyire lesznek rugalmasak, hiszen a világ vezető szerepére törő kínai állam számára is fontos mérföldkő a mostani.

Egyes elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy bár Trump időnként meglehetősen szeszélyen viselkedik, az esetleges kereskedelmi háború kirobbantásával fenyegető vámok bevezetésének időzítése nem véletlenszerű. A kínai elnök felrúgva a kommunista párton belüli eddigi rendet, amely folyamatos vezetőcserét írt elő élete végéig hatalmon maradhat. A kínai parlament ugyanis két hete eltörölte az államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást, amely révén korábban maximum kétszer öt évig vezethette valaki az országot. Miután a fenti tervét keresztül tudta vinni a párton nem kétséges, hogy az elnök, Hszi Csin-ping pozíciói erősek, ám van rá esély, hogy rövidtávon a belpolitikai kérdésekre fókuszálna inkább, minthogy a legfontosabb kereskedelmi partnerével vívjon az ország gazdasága szempontjából költséges háborút.

Azok szerint, akik megegyezéssel érhet véget a kardcsörtetés, jelzés értékű, hogy Kína is jelezte, ugyan, hogy ők is számos amerikai terméket sújtanak majd külön vámmal, ám a Washington által kivetett 60 milliárdos sarccal szemben csupán 3 milliárd dollár értékben. Más kérdés, hogy a kínai válaszlépések egyes tagállamok szintjén komoly pánikot keltettek, a sertés és szójatermelésben erős Iowa szenátora például leszögezte, "egy kereskedelmi háborúból senki nem kerülhet ki győztesen". Van rá ugyanakkor esély, hogy a sertés és szójaexport, amelynek jelentős piaca Kína nem szenved kárt, állítólag Steve Mnuchin hamarosan Kínába utazhat, hogy Hszi elnök gazdasági jobbkezével egyeztessen.  

A külkereskedelmi kérdések mellett ugyanakkor lesznek további kemény alkut igénylő területek is Washington és Peking között így például a vámok számára cassus belliként szolgáló szellemi termékek védelme. De Trumpék komolyan szeretnék korlátozni azt is, hogy kínai, vagy kínai többségű vállalatok vagy pénzügyi alapok érzékeny technológiájú amerikai cégeket vásárolhassanak fel.

A kereskedelmi háborúban egy kisebb csatát máris megnyertek az amerikaiak Dél-Korea ellenében. A szöuli kormány beleegyezett az Egyesült Államokba irányuló acélexortjának 30 százalékos csökkentésébe, valamint a dél-koreai platós kisteherautókra kivetett amerikai vámok fenntartásának meghosszabbításába, hogy megmentse a két ország szabadkereskedelmi egyezményét és mentességet kapjon az importált acélra kivetett amerikai vámok alól. Az új megállapodás tervezete szerint Szöul beleegyezett, hogy szélesebbre tárja autópiacát az amerikai gyártók előtt, és elfogadja a dél-koreai pickupokot sújtó amerikai vám fenntartásának meghosszabbítását. Így 2021 helyett 2041-ig terheli 25 százalékos vám ezeket a járműveket.

Az acélexport esetében Szöul beleegyezett abba, hogy éves kvótát állapítsanak meg a vámmentes keretre. A kialkudott 2,68 millió tonna az utóbbi három év átlagának 70 százalékát teszi ki, a dél-koreai kormány az Egyesült Államokba exportált acél mennyiségének 30 százalékos csökkentését vállalta a 25 százalékos védővám elkerüléséért cserébe. Az éves kontingensen felül exportált dél-koreai acélra viszont büntetővámot vetnek ki az Egyesült Államokban. Más kérdés, hogy Dél-Korea gazdasága hiába Ázsia 4. és a világ 12. legnagyobbika, Kínával nem mérhető össze a helyzete.