A járvány terjedése kapcsán a szakértők egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy az idegenforgalmat és az ahhoz kapcsolódó iparágakban fognak a vírusos tüdőgyulladással járó fertőzések első gazdasági hatásai érvényesülni. Emiatt a tőzsdéken az ázsiai szállodaláncok, a Távol-Keleten is érdemleges fogalmat bonyolító légitársaságok és az ázsiai turistákból profitáló kaszinók részvényei is visszaestek a tőzsdéken. Emellett a délkelet-ázsiai kereskedelmi és légiforgalmi központ, Szingapúr illetékesei is megelőlegezték, hogy visszaeséssel járhat a koronavírus terjedése.
Úgy tűnik, hogy ezek a problémák immár Magyarországot is elérték, Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke ugyanis az M1-nek azt nyilatkozta, hogy több kínai csoport lemondta szállásfoglalását a járvány miatt. Flesch Tamás ugyanakkor hozzátette: nem csak kínaiak mondták le a szobákat; jó páran megijedhettek a vírustól a világban.
A KSH adatai alapján megnéztük, hogy a kínai turisták kiesése mekkora érvágás lenne. A számok alapján leszögezhetjük, hogy dinamikusan növekedett a távol-keleti országból érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák száma, ugyanakkor a teljes idegenforgalomban a súlyuk még nem túl jelentős. Novemberben például az összes Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta az egymilliót (1,088 millió), amelyből a kínai vendégek 32700 éjszakával részesedtek, ez 3 százalékos arányt tesz ki. Ha a tavalyi év első 11 hónapját nézzük, amelyről már ismerjük a statisztikákat, akkor a tavalyi összesen 14,6 millió külföldi vendégéjszaka áll szemben a kínaiak 429 ezer éjszakájával.
Így tehát túlzás nélkül kijelenthető, hogyha az összes kínai turista otthon marad, és az idei évben nem érkeznek onnan látogatók, az sem fogja megrengetni a piacot. Sokkal nagyobb problémát jelenthet, hogyha az európai küldő országok esetében is visszaesés lesz. Persze ekkor sem mindegy, hogy csupán pszichológiai okai lesznek az utazások visszaesésének, vagy azért, mert a betegség a kontinensünkre is átterjed. Előbbi esetén eleve korlátozott lehet a hatás, ráadásul valószínűleg időben gyorsabb lenne a lefutása.
Ha Európában is - a mostani néhány elszigetelt eseten túl - felütné a fejét a betegség az eleve nagyobb visszaeséssel járna, és bizonyosan hosszabb ideig tartaná vissza az utazókat. Ha egy nagyon pesszimista szcenárió valósulna meg, és a kínai vendégek mellett Európából is jóval kevesebben jönnének, az már nemzetgazdasági szinten is komoly érvágást jelentene. A turizmus-vendéglátás ugyanis több, mint 10 százalékát a bruttó hazai terméknek (GDP), így egy 10-15 százalékos visszaesés a vendégforgalomban a 1-1,5 százalékponttal alacsonyabb gazdasági növekedési ütemnek felelne meg. A végleges adatok még nem ismertek, de tavaly 5 százalék körüli GDP növekedést produkált az ország, amelyet ha megismételni nem is tud, de előzetesen 3-4 százalék között szórnak az idei bővülésre vonatkozó prognózisok. Látható, hogy a magyar gazdaság impozáns számai miatt, még egy globális járvány sem taszítaná a turizmus révén recesszióba az országot. Arról viszont nem szabad megfeledkezni, hogy Kína a „világ legnagyobb gyára”, és hazánkba is nagyon sokféle késztermék és részegység érkezik tőlük. A járvány miatt viszont állítólag a termelés és a logisztika is akadozik, ami belátható időn belül éreztetni fogja a hatását. Ha pedig a Kínából érkező – illetve a járvány miatt meg nem érkező – termékek miatt magyar vállalatok működése is akadozni kezd, az további mínusz tizedszázalékokat jelenthet a magyar GDP-ben.
