6p

Az olajár nem igazán akar csökkenni, annak ellenére sem, hogy a statisztikák szerint a Hormuzi-szoroson át most a háború előtti mennyiséget szállítják. Igaz, a piacon továbbra is feszült a helyzet, mert Irán a magas olajár fenntartásában érdekelt, így megszaporodtak a tengeri támadások. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő friss írása szerint ezért ismét fókuszba kerültek az adócsökkentések, hogy olcsóbbá váljék a tankolás.

A globális kőolajárak a héten ismét emelkedésnek indultak, bár pénteken lejtőre kerültek az árak és így 102 dollár körül fejezte be a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a hetet.

További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.

A drágulás hátterében több tényező áll, és kissé ellentmondásos a helyzet, mert közben úgy tűnik, hogy a szállítások átmenetileg stabilizálódtak. Ugyanakkor a kulcsfontosságú Hormuzi-szorosban hiába pörgött fel a szállítás, és jut rajta keresztül az iráni háborút megelőző mennyiségű nyersolaj és finomított termék, ez nem hozott áresést. Irán ugyanis abban érdekelt, hogy a november elején tartandó félidős választásokig magas legyen az olaj és az üzemanyagok ára, ami a demokraták esélyeit javítja. Az amerikai választók jelentős arányban utasítják el a háborút, ráadásul az ennek következtében megugró üzemanyagárak jelentős arányban sújtja Trump korábbi szavazóit.

Ennek érdekében Teherán sem retten vissza a katonai eszközöktől sem. Az Iránnal zajló konfliktus nyolcadik hónapjában a Hormuzi-szoroson áthaladó tankerek elleni iráni drón- és rakétatámadások intenzitása ezen a héten érte el a háború kezdete óta mért legmagasabb szintet. Emiatt az utóbbi hetekhez képest a hét közepétől ismét jelentősen visszaesett a szoroson átkelő tankerek száma. A geopolitikai feszültséget tetézte, hogy az Atlanti-óceánon az Isaias trópusi vihar hurrikánná erősödött, ami miatt a Mexikói-öbölben az amerikai olajvállalatok (például Shell, Chevron) leállították a kitermelést.

Az amerikai elnök reakciói ráadásul nem úgy tűnnek, mintha tudatos stratégia mentén haladnának, a nyilatkozatai sokszor ellentmondásosak. Így esetenként arra lehet számítani, hogy fokozza a támadásokat, máskor azt jelenti be, hogy a választásokig nem intéznek újabb támadást. Hasonló a helyzet a tárgyalások kapcsán is: ugyan a diplomáciai vonalon továbbra is egyeztetnek a felek, ám nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a következő egy hónapban megegyezés legyen.

Donald Trump amerikai elnök igyekszik sikerként beállítani, hogy az Egyesült Államok fegyveres kísérettel védi a tankereket. Ugyanakkor olyan információk is kiszivárognak, hogy az USA akár közvetlen katonai csapásokat is indíthat az iráni blokád megtörésére a közelgő félidős választások előtt, hogy letörje a hazai üzemanyagárakat és az inflációt. A szakértők úgy látják, hogy a megdráguló – biztosítási és szállítási díjak esetleges drasztikus esése miatt – egy sikeres amerikai-iráni tűzszüneti vagy hajózási megállapodás azonnal 10-15 dollárral csökkentené az olaj árát.

Amíg ez nem következik be, addig viszont nagy csodát nem várhatunk, a magas olajárak és a rekordközeli finomítói árrések miatt jelentős üzemanyagár-csökkenésre nem lehet számítani. Ahogy az utóbbi napokban is láthattuk, kisebb ármozgások viszont lehetnek.

Mi újság Európában?

Ahogy cikksorozatunkban gyakran megemlékezünk róla, a hazai árak alapvetően az európai trendeket követik. Ezek pedig az olajár, a finomítói árrés, az adók változásának függvényében alakulnak, illetve heves mozgás esetén a devizában kifejezett árak is hatással vannak. Az utóbbi időszak jelentős dollárerősödése például nem csak a magyar, de általában az eurózónás országokban is drágulást jelentett. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéseiben hétről hétre az uniós Weekly Oil Bulletin adatait használjuk, amelyek alapján ezen a héten négy olyan ország volt az EU-ban, ahol olcsóbban lehetett tankolni, mint nálunk.

Érdekesség, hogy ebből a négy országból kettő található a közép- és kelet-európai régióban: Lengyelország és Bulgária. Ugyanakkor a Magyarországgal szomszédos országok közül mindenhol magasabb a benzin átlagára, mint nálunk.

A dízel esetében a Weekly Oil Bulletin listája alapján azt tudjuk megismételni, amit a benzinnél is írtunk: most négy országban láthattunk alacsonyabbakat a magyar áraknál.

Ami a regionális sorrendet illeti, ott is hasonló a helyzet, két közép- és kelet-európai országban van olcsóbb gázolaj, mint Magyarországon. Ugyanakkor a szomszédos országok mindegyikében magasabb az átlagár.

Az adócsökkentés a varázsszer?

A magas üzemanyagárak közvetlenül is rontják az átlagemberek hangulatát, ráadásul a magasabb infláció révén további gazdasági és politikai veszélyeket rejtenek. Nem véletlenül igyekeznek erős kilengések esetén, vagy választásokhoz közeledve az egyes államok tompítani az áremelkedés hatását és adminisztratív eszközökkel beavatkozni a piaci folyamatokba.

Ami igazán meglepő, hogy Donald Trump is olyan rossznak tarthatja a republikánusok esélyeit, hogy felmerült a napokban ott is a beavatkozás, ami árcsökkentéssel járhat. Így napirendre került az üzemanyagok adójának csökkentése, amelyet „üzemanyagadó-szünet” (gas tax holiday) néven emlegetnek. Ez valószínűleg nem lenne tartós és tényleg csak a fent emlegetett kongresszusi félidős választások miatt történne. Donald Trump elnök és több kongresszusi képviselő is támogatja a szövetségi üzemanyagadó ideiglenes felfüggesztését, ugyanakkor ez egy olyan szövetségi szintű döntés, amelyet az elnök nem tehet meg önállóan, ehhez a Kongresszus jóváhagyása is kellene.

Európában ugyanakkor számos ország hozott hasonló döntést, legutóbb a lengyelek. (Az egyes országokban lévő különböző kormányzati beavatkozásról korábban laptársunk, a Privátbankár írt átfogó elemzést, amelyet itt olvashatnak el.) Varsó több intézkedést is hozott az árak csökkentése érdekében, így benzin és a gázolaj áfáját 23-ról 8 százalékra csökkentették, ezen túl a kormány az uniós jogszabályok által megengedett legkisebb szintre (minimumra) szállította le az üzemanyagok jövedéki adóját. A korábbi hetekhez képest a lengyel árak uniós összevetésben egyébként ezért csökkentek jelentős mértékben.

Tekintve, hogy drasztikus áremelésre a piaci folyamatok alapján nem lehet számítani, de lassú drágulásra igen, nem valószínű, hogy a magyar kormány további beavatkozásokat eszközölne. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő várakozása így a jövő héten a közel-keleti hírek és a gazdasági folyamatok függvényében 3-4 forintos drágulást valószínűsít. Ugyanakkor, ha esetleg kedvező hírek érkeznének, akkor kisebb áresés sem lenne meglepő.

A grafikonok a cikk megjelenésekor aktuális adatokat mutatják, ezek azonban később frissülhetnek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

A rovat támogatója a 4iG