<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Óhatatlanul áremelésekre fog sor kerülni a magánegészségügyben, és egyre több szó esik a magán- és a közegészségügy szükséges együttműködéséről. Erről is beszélt a Porfolio Private Health Forumon öt magánegészségügyi szolgáltató vezetője.

Talán csak az IT-szektorban volt ahhoz hasonló növekedés, mint amilyent a magánegészségügy produkált tavaly az 50 százalékos profitmegugrással, de reális számítások szerint a jövőben ez nem fog megismétlődni. Sőt, a magánegészségügyben rejlő potenciálok ellenére a különböző világgazdasági problémák miatt a növekedés lassulása és az árak emelkedése is várható.

Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója szerint a magánszolgáltatókra, ha tetszik, ha nem, áremelések várnak.

A Portfolio Private Health Forum panelbeszélgetésén a magán egészségügyi klinikák vezetői. Fotó: MforA Portfolio Private Health Forum panelbeszélgetésén a magán egészségügyi klinikák vezetői. Fotó: Mfor

„Ki kell mondani, hogy a magánszolgáltatók profitáltak a Covidból. Most azonban olyan időszak előtt állunk, hogy miközben tudjuk, nem lehet korlátlanul emelni az árakat, minden bizonnyal mégis ezt kell tennünk a világgazdasági problémák miatt”.

„Az elmúlt két év elképesztően izgalmas időszak volt, első hullámban a bezárás, majd a többi hullám, ami pozitív kihívásokkal volt tele, hogy a többletigényeknek meg tudjunk felelni, és gyorsan kapacitást bővítsünk, miközben a kollégáink is a fertőzéssel küzdöttek. De méretünkből adódóan jól tudtunk erre reagálni. Most viszont az elszálló energiaárak és az árfolyamok alakulása fognak bérhatásként lecsapódni, ezért az infláció miatt az árak emelése nélkül nemigen képzelhető el a következő időszak” – vélekedik Lancz Róbert, a Doktor24 csoport tulajdonos-vezérigazgatója.

Kirschner András, a Swiss Medical Services orvosigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a járványidőszak után a legjobban fizető orvosok és ápolók közé tartoznak a munkatársaik azzal, hogy 18-22 ezer forintos (!) óradíjjal dolgoznak. 2023-at kemény évnek jósolja, ezért már most elengedte a nyereségességet, de a legfontosabbnak azt tartja, hogy együtt tartsák a csapatot.

Ami a jövőt illeti, az IT-rendszer fejlesztésén dolgoznak, hiszen 800 szerződést és 275 szerződött munkavállalót kell kezelniük, és minél inkább automatizálni szeretnék a betegutakat is. Szeptemberben muszáj volt árat emelniük, pedig ők még nem is nagy energiafogyasztók a kisméretű rendelőik miatt, ellentétben az MR-t és CT-vizsgálatokat végző partnereikkel, ahol megduplázódak az energiaárak.

„36 éve dolgozom, de ilyen stresszes időszakot, mint amilyen most volt, és amilyen előtt állunk, nem éltem meg, ez mindent visz. De minden katasztrofális változás egy lehetőség is egyben. Például a Covid alatt Magyarország legnagyobb, napi 7500 darab PCR-tesztjét végző laborját hoztuk létre. Tisztán magyar tőkével és hitellel nem vagyunk könnyű helyzetben, de egy biztos: orvosokra mindig szükség lesz” – hangsúlyozta Fábián Lajos, a TironLife Holdint Zrt. elnöke.

Börzsei-Knoll Veronika, az Emineo Magánkórház ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a járvány alatt a kisebb méretükből fakadóan tudtak jól reagálni, most pedig szeretnék tovább erősíteni azt a pozíciót, amellyel az állami szektor mellett elférnek. A kemény makrogazdasági változásokkal kapcsolatban, amely az inflációról, a rezsinövekedésről és az árfolyamokról szól, hozzátette:

„Az előttünk álló időben minél több folyamatot fogunk automatizálni, amivel bérköltséget tudunk spórolni”.

Állami és magánegészségügy közös céllal?

„Számtalan üzenetet fogalmaztunk meg a kormányzat irányába, hogy a magán- és a közegészségügy hogyan tudna jobban együttműködni, és több évtizedes szabályozásoktól megválni, amivel szintén lehetne a hatékonyságot növelni” – folytatta a jövővel kapcsolatos gondolatait Lancz Róbert.

Érdekesség, hogy mindeközben a konferencián végzett interaktív felmérésen a jelenlévők 54 százaléka szerint az állami egészségügy korlátai tartják fent a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekedését.

Fábián Lajos szerint a két szektor messze nincs azonos pozícióban, pedig jó lenne egyben látni.

„Nem a tulajdonosnál kéne a választóvonalnak lenni, hanem ott, hogy ki finanszírozza. Történelmet írhatunk, ha el nem rontjuk az egymással való együttműködést" - teszi hozzá.

Kirschner András szerint mivel mindkét szektorban a járulékot fizető embert kell ellátni, valóban célszerű lenne a magán és az állami szektor közötti haétkony és jól működő együttműködést kialakítani. 

„Fontos lenne, hogy aktívan kommunikáljunk az állami ellátórendszerrel. Tévedés azt hinni, hogy a magánegészségügy luxuscikk, sokkal inkább szükséglet. Sokszor az állami rendszer hiányosságai és a hosszú várólisták miatt érkeznek hozzánk később, mint kéne, ez pedig már népegészségügyi kockázat. Ezért is lenne szükség az állami és a magánszektor együttműködésére” – hangsúlyozta Lancz Róbert.

Papik Kornél szerint pedig, ha egy magánszolgáltató olcsóbban tud vizsgálatokat vagy kezeléseket nyújtani, mint az állami ellátás, akkor be kellene vonni a közegészségügy rendszerbe, azaz NEAK-finanszírozást kéne kapnia.

A MOK is sürgeti az együttműködést

A kerekasztalbeszélgetés követően Kincses Gyula, a MOK elnöke tartott előadást, aki szintén a köz- és a magánegészségügy együttműködését boncolgatta.  

„Az egészségügy rendszerében a változások szükségszerűek, de az átfogó korrekció évtizedek óta késik” – jelentette ki a májusban újraválasztott elnök, aki szerint

a választások után egyből írtak Orbán Viktornak az egészségügy legfontosabb feladatairól, köztük a köz- és magánszektor viszonyának rendezéséről.

Előadásában kitért arra, hogy senki nem érzi jól magát a jelenlegi helyzetben. Sem az orvos, sem a beteg, aki egy helyen nem tudja az egészséggel kapcsolatos igényeit kielégíteni, hiszen váltakozva kell igénybe vennie a magán és az állami ellátást, mégpedig duplikált költségekkel. A jelenlegi tendencia mókuskerék, hiszen egyre inkább a magánellátás felé fordulnak a betegek, ez pedig tovább rontja a közellátást. 

„Elkerülhetetlen a magánszektor további erősödése, miközben egyre romlik a közellátás. Mindeközben nincs két egészségügyre való orvosunk és szakdolgozónk. A magánegészségügyet az egészségügyi ellátórendszer részének kell tekinteni, ennek lehetséges jó példája az EESZT, ami jó alap lehet a továbblépésre. Közelíteni kell a két szférát, a közellátást versenyképesebbé és alkalmassá tenni a magánforrások befogadására is. A magyar egészségügy érdemi átalakítása nem képzelhető el a két szektor rendezése nélkül, és most úgy tűnik, erre minden alap megvan” – fejtette ki bizakodva Kincses.

Mindenesetre jelzésértékű lehet, hogy a konferencián jelen volt Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője és Takács Péter egészségügyi államtitkár is.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.