<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyílt közbeszerzést írt ki a Nemzeti Levéltár renoválási terveire a Várkapitányság, de nem elképzelhetetlen, hogy a kivitelezési munkálatokat majd az a két cég nyeri meg, amelyeket előszeretettel bízzák meg a Vár területén zajló fejlesztésekhez.  

Nagy port kavart Kocsis Máté törvénymódosítási javaslata, miszerint visszahozná a vármegyei rendszert, de az a törvényjavaslat sem hagyta hidegen a közvéleményt, amely arra irányul, hogy a kormánymegbízottakat főspánoknak neveznék. Viszont jól látszódik, hogy a kormányt már régóta foglalkoztatják a régi időkre emlékeztető elnevezések, hiszen már 2018-ban létrehozta a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-t. Mindezt akkor, amikor a Miniszterelnökség átalakította a budai Várnegyed területén zajló beruházásokat koordináló cégeket, így olvasztotta egybe a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft-t. és a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-t.  

A Magyar Nemzeti Levéltár is sorra kerül. Fotó: MTIA Magyar Nemzeti Levéltár is sorra kerül. Fotó: MTI

Az 513 főt foglalkoztató Várkapitányság most új közbeszerzést írt ki, mégpedig a Magyar Nemzeti Levéltár generáltervezésére. A tervezett projektelemek között szerepel például az észak-nyugati épületszárny és a torony visszaépítése, látogató- és oktatási központ kialakítása, teljes homlokzati és tetőrekonstrukció, vagy a belsőépítészeti restaurálás.

A nyertes cég tehát még nincs meg, augusztus 1-jég várják a tervpályázatokat, csak ezután jön a kivitelező cégek kiválasztása, de a Várkapitányság eddigi felújítási munkálatait sem igen bízták a véletlenre.

(Ahogy a Királyi Lovarda, a Főőrség, a Stöckl-lépcső, a Karakas pasa tornyát és a Csikós udvar terveit a Középülettervező Zrt. végezte, úgy a kivitelezésnél is jól megszokott cégek szoktak a Várban fejleszteni).

Még a Várkapitányság elődjénél, 2016-ban indult 3,5 milliárd forintból a II. világháborúban megsérült, majd később elbontott Király Lovarda, majd további 3,5 milliárdért a Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek az újjáépítése. Mindkét megbízást a WHB Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa nyerte, és az épületek már el is készültek.

Az építkezések azonban tovább folytatódnak, így 2020-ban szintén a két cég nyerte el az úgynevezett Tabáni lift létrehozását nettó 842,3 millió forintért. Másnak esélye sem volt nyerni, mert a projektet irányító Várkapitányság Zrt. eleve velük akart szerződni, mivel ők voltak korábban a “Csikós udvar revitalizáció” nevű projekt kivitelezői is (nettó 6,4 milliárd forintért), a lift pedig ahhoz kapcsolódik – írta tavalyi cikkében az Átlászó.hu.

A lap egy másik cikkében arról is írt, hogy várható egy következő építkezés is, hamarosan felújítják Karakas Pasa tornyát is, amelyet a beruházást irányító Várkapitányság Zrt. előzetesen nettó 291 millió forintra becsült, de végül nettó 435 millióról szóló szerződést írt alá a kivitelezőkkel – ismét a WHB Kft.-Laki Épületszobrász Zrt. kettőssel.

Kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárnál is folytatódik-e a jól megszokott rituálé a Várban már otthonosan mozgó cégekkel, vagy sem.

A nonprofit szervezetként működő Várkapitányság egyébként 2021-ben szinte megháromszorozta az egy évvel korábbi nettó árbevételét, a 2020-as 2 milliárd helyett már 5,6 milliárd forintos forgalmat bonyolított. Ennek nagy részét a megnégyszereződött régészeti tevékenységek árbevétele, a hatszorosára duzzadt múzeumi belépők, valamint a több, mint tízszeresére nőtt shop- és info-pontok bevételei, továbbá a duplájára nőtt bérleti díjakból származó összegek adják össze.

A 2021-es cégbeszámoló kiegészítő mellékletében tételesen azt is feltüntették, hol, milyen összegben végeztek értéknövelő beruházásokat. Hogy csak a legnagyobbakat említsük: a Szent György téren hírközlési kábeleket fektettek le 3,8 milliárdért, egy Úri utcai irodaház kialakítására 474,2 millió ment el, a Karmelitában az alakuló tér kialakítását 836,2 millióért, vagy a Budavári Palota E épületében irodákat alakítottak ki 288,1 millió forintért, a Karmelita Kolostor elektromos és restaurálási munkálataira 157,6 millióét költöttek.

De a beszámoló kitér arra is, hogy 2021-ben a tárgyi eszköz állomány értékének jelentős növekedését a már vagyonkezelésünkben lévő Karmelita Kolostor ingatlanra történő értéknövelő beruházás okozta, melynek értékét 5,3 milliárd forint értékben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelési Zrt.-től átvették vagyonkezelésre.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.