A Panasonic Heating & Cooling Solutions friss kutatása átfogó képet ad arról, hogy hogyan használják az európaiak otthoni klímaberendezéseiket az év különböző szakaszaiban. A 2024-es év során tíz európai országban végzett termékhasználati elemzés eredményei szerint a telepített klímaberendezések 81 százalékát nemcsak hűtésre, hanem fűtésre, sőt, sok esetben kizárólag csak fűtésre használják. Ez jól mutatja, hogy az otthoni légkondicionálás szerepe átalakul, ugyanis egyre nagyobb az igény az egész évben megbízható kényelmet nyújtó, sokoldalú megoldásokra a modern otthonokban.
Fotó: Panasonic
Több mint nyári megoldás
A 2024 januárja és decembere között végzett részletes kutatás a Panasonic otthoni légkondicionáló rendszereinek működését vizsgálta, különös tekintettel az automatikus, ventilátor és párátlanító üzemmódokra, valamint a hűtési és fűtési felhasználás arányaira.
Az eredmények alapján az európai háztartások átlagosan az üzemidő 72 százalékában fűtésre használják klímaberendezéseiket.
Ez a tendencia különösen markánsan jelenik meg az északi, hűvösebb éghajlatú régiókban, például Norvégiában a klímaberendezések használatának 95,6 százaléka, Dániában pedig 94,7 százaléka szolgál fűtési célokat. Ugyanakkor elmondható, hogy még ezekben az országokban is akadnak felhasználók, akik a melegebb hónapokban hűtésre is alkalmazzák a rendszert. Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a levegő-levegő hőszivattyús megoldások a hideg éghajlati viszonyok között is rendkívül hatékonyan működnek.
Fotó: Depositphotos
Ezzel szemben a melegebb éghajlatú országokban, mint amilyen Olaszország és Spanyolország, eltérő felhasználási minták rajzolódnak ki. A klímaberendezéseket jóval ritkábban használják fűtésre, előbbi ország esetében csupán 43,8 százalékban, utóbbinál pedig 42,5 százalékban. Ezek az adatok jól tükrözik a hűtés iránti erősebb igényt a napfényesebb, melegebb régiókban.
Magyarországon ez az arány 66 százalékban alakul a fűtés javára, hasonlóan Csehországhoz, ahol ez 62 százalék, illetve Hollandiához, ahol 68 százalék a fűtés. A legkiegyenlítettebb használati eredmény Szlovéniában látható, ahol a kutatás szerint 50-50 százalékban használják fűtésre és hűtésre a klímaberendezéseket.
A levegő-levegő hőszivattyúk szerepe a hazai fűtésben
A magyarországi helyzet összességében az európai helyzethez hasonlóan alakul, az elmúlt 5 évben a készülékek döntő többségét a hűtés mellett a fűtési funkciók miatt vásárolták a végfelhasználók. Jelentős klímaállomány az, amelyikkel fűtési feladatokat is ellátnak, köztük nagy mennyiségben találhatóak olyanok, amelyekkel az egész telet végig lehet fűteni kedvező áron. Az ilyen rendszerekhez a lakosság a fűtési szezonban elérhető H-tarifát használhatja, amivel a fűtési szezon alatt a normál tarifához képest kedvezőbben feltételek mellett fűtheti a lakását.
Megfigyelhető, hogy egyre több olyan berendezés fogy, amelyekkel a fűtési szezonban is biztonsággal lehet fűteni. A levegő-levegő hőszivattyúkban (klímaberendezésekben) nagy lehetőség rejlik, mivel gazdaságosan üzemeltethetők. Ha a karbantartásokat rendszeresen és megfelelően elvégzik, a fűtési szezonban jelentős energiamegtakarítást eredményezhetnek a hagyományos rendszerekhez képest. Ez akár részben vagy egészben ellensúlyozhatja a nyári hűtés többletfogyasztását is.
Mindamellett, hogy a nyarak egyre melegebbek, a megváltozott felhasználói szokások miatt az is fontos, hogy a fogyasztók olyan rendszereket válasszanak, amelyek nemcsak hatékonyan hűtenek, hanem az év további részeiben megbízható fűtést is nyújtsanak.
