A Stuttgarter Nachrichten szerint a német Mercedes-Benz nem veri nagydobra, hogy vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen egyeztet a magyar politikai vezetéssel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. „A kapcsolatok ápolása érdekében a konszernvezető a legmagasabb szinten tart fenn kapcsolatokat a magyar politikával. Erről azonban a német közvélemény lehetőleg minél kevesebbet tudjon” – írja a lap.
A találkozókról kizárólag a magyar fél számol be, a német autógyártó sem előzetesen, sem utólag nem ad ki hivatalos tájékoztatást. Így volt ez akkor is, amikor március közepén Orbán Viktor Källeniusszal együtt pózolt a magyar zászlók előtt – mindketten azonos öltözetben –, vagy amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán tett közzé egy képet a Mercedes vezérigazgatójával, a cég lobbiügyekért felelős vezetőjével és Orbánnal közösen.
A Mercedes ezekre a megkeresésekre nem reagál, még azt sem erősíti meg, hogy a találkozók egyáltalán megtörténtek volna. A Stuttgarter Nachrichten szerint „a Mercedes a találkozókat maximálisan diszkréten kezeli”, és „a Mercedes hivatalosan még azt sem erősítette meg, hogy egyáltalán sor került ilyen találkozókra.”
Fotó: Szijjártó Péter / Facebook / Stuttgarter Nachrichten
A lap kérdéseire sem adott tartalmi választ a vállalat. Arra sem reagált, hogy miként egyeztethető össze a magyar miniszterelnökkel való együttműködés azokkal az értékekkel, amelyeket a Mercedes egyébként a magáénak vall – például a demokrácia, a jogállamiság vagy az AfD programjával szembeni elhatárolódás.
A háttérben a termelési hálózat átszervezése áll. A Mercedes jelentős mértékben csökkenti a németországi gyártókapacitását, és ezzel egyidejűleg bővíti a magyarországi jelenlétét. A vállalat pénzügyi igazgatója, Harald Wilhelm egy februári sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „A gyártási helyszínek kiválasztásának jelszava: Keletre!”. A cég célja, hogy az európai gyártásban megduplázza az alacsony költségű országok arányát, így a jelenlegi 15-ról 30 százalékra növelnék ezt a részesedést.
A bővítés központja Kecskemét, itt a Mercedes már 2012 óta gyárt kompakt modelleket. Wilhelm szerint „ott az úgynevezett tényezőköltségek – amelyek közé elsősorban a bérek tartoznak – 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban.” A kecskeméti gyárban jelenleg mintegy 4500 ember dolgozik, és a tervek szerint évente 100 ezerrel több autó készül majd itt – olyan mennyiség, amely eddig Németországban gördült le a gyártósorokról.
Az opportunizmus rossz oldala
A lapban később véleménycikk is megjelent, mely középpontjában a Mercedes és a Bosch magyarországi terjeszkedése áll. A szerző, Matthias Schmidt arra figyelmeztet: miközben a német ipar vezetői új piacokat keresnek a világ feszültségekkel teli térségeiben, egyre gyakrabban kötnek üzleteket olyan kormányokkal, amelyek nyíltan figyelmen kívül hagyják a demokratikus szabályokat. „Jó lehetőségeket felismerni és kihasználni: ez a vállalkozói szellem megvalósulása. Ez az opportunizmus jó oldala. A rossz oldala akkor mutatkozik meg, amikor ezért túl könnyen háttérbe szorulnak a saját értékek” – fogalmaz a szerző.
Schmidt szerint a világkereskedelem zavarai, az amerikai vámháborúk és a kínai gazdasági nyomás közepette a német vállalatok éberen figyelik, hol nyílnak meg kapuk az üzlet előtt – gyakran olyan országokban, ahol nem érvényesülnek az európai demokratikus normák.
„A világkereskedelem felfordulásának árnyékában fokozódik a verseny a munkahelyekért és a jólétért. A Washingtonnal és Pekinggel kapcsolatos aggodalmak azonban nem homályosíthatják el annak felismerését, hogy jelenleg Európában is azok látszanak hasznot húzni, akik a legkevésbé törődnek a demokratikus szabályokkal.”
A cikk külön is kitér arra, hogy Magyarország alacsony költségekkel vonzza a beruházásokat. Példaként említi, hogy a Bosch bezárja a Leinfeldenben működő gyáregységét, és a termelést – részben – Magyarországra helyezi át, miközben a Mercedes németországi kapacitásokat csoportosít át Kecskemétre. Schmidt megjegyzi: a cégek ugyan élnek az uniós szabad mozgás lehetőségével, de láthatóan maguk is érzik ezeknek az üzleteknek a kényes természetét.
„Hogy maguk az érintettek sem érzik teljesen komfortosan magukat ezekkel az üzletekkel, az abból is látszik, milyen titokban akarta kezelni a Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius a legutóbbi látogatását Orbánnál.”
A szerző végül arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kihívások idején is érdemes lenne újragondolni az alapértékeket és a vállalati felelősség kérdését. „A jelenlegi helyzet talán nem kedvez az elvi alapvetések átgondolásának – de szükség lenne rá.”
Kérdéseinket elküldtük a német Mercedes-Benz AG-nak, válaszaikkal bővítjük cikkünket.
