Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a költségmegtakarítás óriási — írja a helyi Stuttgarter Nachrichten. Magyarországon „nem lehet olyan könnyen beteget jelenteni” – mondta a Mercedes főnöke, Ola Källenius tavaly év végén. A betegszabadság aránya Németországban néha több mint kétszerese más országokban tapasztalhatónak. Most a Mercedes komoly lépésre szánta el magát: bejelentette, hogy Németországból tömegesen Magyarországra helyezi át a termelést. A cég meg sem próbálja leplezni költségmegtakarítási célját.
Nehéz úton tanultuk meg, hogy az elektromos és belsőégésű motoros autók közötti profitkülönbség nem egyenlíthető ki az elektromos járművek árának emelésével – mondta Harald Wilhelm pénzügyi igazgató. Ez az oka annak, hogy most „lézerpontossággal a költséghatékonyságra összpontosítunk”.
Fotó: X/@MercedesF1_Hub
A C- és E-osztályból, valamint ezek változataiból álló nagy volumenű Mercedes „Core” szegmensből a jövőben évente 100 ezer modell készül majd Németország helyett a magyarországi Kecskeméten – ezek lehetnek a C-osztály vagy a GLC jövőbeli elektromos változatai.
A főként béreket tartalmazó úgynevezett tényezőköltségek Magyarországon 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban – mondja Wilhelm.
A Mercedes magyarországi termelés-áthelyezési terveiről laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbanár ír részletesebben.
Tényleg ekkora a bérkülönbség?
Valóban alacsonyabb az éves fizetés Magyarországon, és a bruttó órabér is kisebb, valamint ritkábban jelentenek beteget a munkavállalók, de pontos összehasonlítás az eltérő statisztikák miatt nem lehetséges. Azonban a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az állítások nem túlzóak.
Az Eurostat uniós statisztikai hivatal adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos éves fizetése 2023-ban Magyarországon 16 895 euró, Németországban pedig 50 998 euró volt. Magyarország költségelőnye tehát 67 százalék.
Magyarországon a szak- és a betanított munkások bruttó órabére a Trenkwalder személyzeti szolgáltató tanulmánya szerint 5,24 euró, míg a Mercedes szakmunkásai (fémmunkások) átlagosan 35 700 eurós éves bruttó fizetésre számíthatnak a Kununu pályázó portál adatai szerint. Ez körülbelül 20 eurót jelent óránként. A különbség 74 százalék, ami egészen közel áll a Wilhelm által említett 70 százalékhoz.
Fotó: X/@MercedesBenz
Hiányzások, termelékenység
A béreken túl, további költségelőnyt jelent Magyarország számára a kevesebb hiányzás, amelyek mértékét az OECD rendszeresen rögzíti. A nemzetközi szervezet jelentése szerint 2022-ben Németországban átlagosan 24,9 napot volt távol egy munkavállaló, míg Magyarországon mindössze 9,4 napot. Ez azt jelenti, hogy Németországban a munkaadóknak lényegesen több munkaidő-kiesést kell finanszírozniuk, mint Magyarországon, ami tovább növeli a szakadékot.
Ez az összehasonlítás azonban kizárólag az egészségbiztosítóknak bejelentett hiányzásokon alapul, ami Németországban különösen megengedő. Az adatok minőségének javítása érdekében az Eurostat évente felmérést készít az alkalmazottak távolmaradásairól. E statisztika szerint Németországban a munkaidő 6,8 százaléka, míg Magyarországon 2,0 százalék a betegszabadság. Tehát itt is jelentős a különbség.
A távollét más formája ellen is fellép az autógyártó: a Mercedes azt szeretné, ha dolgozói ismét rendszeresen jelen lennének az irodában — írja a Schwarzwälder Bote. Egy belső e-mail szerint a személyes eszmecsere és a spontán egyeztetések kulcsfontosságúak a vállalat sikeréhez. A cég vezetősége már tavaly év végén közölte a mintegy 200 felsővezetővel, hogy számukra véget ér a home office időszaka. Az elvárás az, hogy 2025 januárjától alapvetően munkahelyükön tartózkodjanak munkaidejük alatt.
A személyi költségekben elvileg nemcsak a bérek, a szabadságok és a távolléti idők játszanak szerepet, hanem a termelékenység is. A különbségek azonban ma már csekélyek, mivel a gyártók világszerte szabványosított gyárakat üzemeltetnek azonos gyártási módszerekkel. Ennek eredményeként a bérkülönbségeket már nem lehet kompenzálni a magasabb termelékenységgel, mint korábban.
A Mercedes barátai fenntartásokat is megfogalmaznak
Az a döntés, hogy magas árú prémium autókat állítanak elő az alacsonyabb gyártási költségekkel rendelkező országokban, kérdéseket vet fel a márka identitásával és a minőség megítélésével kapcsolatban — írja a Mercedes Fans. Ola Källenius vezetése alatt a Mercedes-Benz egyre inkább luxusmárkaként pozicionálta magát, a magas színvonalú és kívánatos termékekre fókuszálva. A termelés áthelyezése azonban ronthatja az exkluzivitás imázsát. Azok a vásárlók, akik hajlandóak magas árat fizetni egy prémium járműért, nem csak első osztályú minőséget várnak el, hanem esetleg ennek a szabványnak megfelelő gyártási folyamatot is. A termelés növelése egy alacsony bérű országban ezért negatívan befolyásolhatja a márka megítélését — érvel a portál.
Irónikus módon Orbán Viktor és a kínaiak nyernek rajta
Van benne némi irónia, hogy épp az a Magyarország, amelyet – egy nyolcéves megszakítással – immár 26 éve Orbán Viktor irányít, most jelentős mértékben profitál az elektromobilitás térnyeréséből, mivel a magyar miniszterelnök nemrég államfőhöz méltó fogadtatásban részesítette az AfD vezetőjét, Alice Weidelt, miközben az AfD – több más párthoz hasonlóan – elutasítja az EU belső égésű motorokra vonatkozó tilalmát. Ennek ellenére Magyarország az egyik legnagyobb nyertese az elektromos átállásnak, amelyet az EU szabályozásai is elősegítenek — teszi hozzá a Stuttgarter Nachrichten.
Ez nemcsak amiatt igaz, hogy a Mercedes várhatóan egy új elektromos modellt telepít Magyarországra, hanem azért is, mert az ország egyik legnagyobb befektetője, a BMW Debrecenben egy hatalmas gyárat épít a teljesen elektromos Neue Klasse járművei számára. A több milliárd eurós beruházás jelenleg próbagyártásokat végez az X-modellből, hogy felkészítse az üzemet, amely az év végén megkezdi a sorozatgyártást.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A magyarországi autóipar két éve került reflektorfénybe, amikor a kínai BYD, az elektromos autók piacvezetője bejelentette, hogy Szegeden építi meg első európai gyárát, ahol több ezer munkavállalót fog foglalkoztatni.
A döntés indoklása fájdalmasan hangozhat Németországban: a BYD szerint az egyik legfontosabb tényező „Magyarország jól kiépített ipari bázisa” volt. Az ország erős autóipara révén az évek során egy szorosan összefonódó gyártói és beszállítói hálózat alakult ki – hasonlóan a korábbi németországi délnyugati régiókhoz –, amely most az elektromos járműgyártásra is alkalmassá válik, új szereplőket vonzva.
A Magyarországon már jelen lévő autóipari szereplők között ott van az Audi, a Bosch és az Opel, valamint a Mercedes, amely immár 12 éve működtet nagy gyárat az országban. A kecskeméti üzemben 2023-ban 4500 dolgozóval 174 ezer autót gyártottak, köztük A-osztály, CLA és EQB modelleket.
Orbán Viktor 2023 júniusi stuttgarti látogatásán találkozott Ola Källenius Mercedes-vezérigazgatóval. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az egyeztetés után kijelentette, hogy 1,5 milliárd eurós beruházásban bízik, és reméli, hogy néhány éven belül megduplázzák a kecskeméti gyár dolgozói létszámát. A Mercedes németországi munkahelyeinek Magyarországra telepítése most igazolja ezt a várakozást, és azt is, hogy Magyarország képes hasznot húzni Németország romló üzleti környezetéből.
