„Sokan mondják, hogy dübörög a magánegészségügy, de mindezt fontos árnyalni, hiszen egyes szegmensei jól, míg más területei hiányt szenvednek el itt is” – jelentette ki Leitner György, a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke mai sajtótájékoztatóján, amely a hazai magánegészségügyi szektor a Covid-járvány alatti és utáni helyzetét járta körül.
Hozzátette, hogy nem a magánegészségügy kerül túl sokba, hanem az állami és privát szektor életszerűtlen szétválasztásából adódó helyzet fenntartása, az átláthatatlan finanszírozás, valamint a szektort és az orvosokat érintő kedvezőtlen adószabályok.
A pandémia negyedik hulláma csak tovább erősítette azt, hogy égető szükség van a privát és az állami egészségügy közötti egyensúlyra, miközben fontos tudni, hogy nincs a két rendszerre elegendő orvos Magyarországon. Emiatt nélkülözhetetlen a szabályozott és átlátható együttműködési keretrendszer, illetve finanszírozás kialakítása.
„Ennek egyik fontos eleme a szektorsemleges szolgáltatásvásárlás, ez azonban nem valósítható meg transzparens árazás nélkül, hiszen ma nem látni, hogy mennyibe kerül valójában egy-egy beavatkozás az állami kórházakban. A rejtett költségek érdemben torzítják, ellehetetlenítik az összehasonlítást, ezért könnyű olyan kijelentéseket tenni, hogy a privát ellátás »nagyon drága«. Az átlátható finanszírozás eredményeképpen a magánszolgáltatók bevonásával a várólistákat is hatékonyan csökkenteni lehetne” – hangsúlyozta a PRIMUS elnöke.
Az érdekvédelmi egyesület szerint átfogó finanszírozási reformra van szükség, amely az egészségügyi bérek emelkedését figyelembe véve rendezi az úgynevezett németpont-alapú elszámolást, bevezeti a kiegészítő biztosítást, és az adórendszer eszközeivel is ösztönzi a munkáltatók megjelenését a finanszírozásban.
A magánszektorban dolgozó orvosokat jelentősen sújotta a katás adózás szabályainak tavalyi módosítása, ugyanis 40 százalékos büntetőadóval szankcionálja a katás jogviszonyban az egy partnertől származó árbevétel 3 millió forintot meghaladó részét. Ez a korlátozás a PRIMUS szerint az egyesület több tagvállalatánál nehéz helyzetbe hozta azokat az orvosokat, akik az állami és a magánszektorban egyaránt igyekeznek helytállni, és nem az elvándorlást, a külföldi munkát választották. A PRIMUS ezért továbbra is azt kéri a törvényhozóktól, hogy az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós határ.
A magánegészségügyi szereplők szolgáltatásokból származó bevétele egyébként tavaly már meghaladta a 900 milliárd forintot. Ebből a legnagyobb összeget, 420 milliárd forintot a gyógyszerek nélküli készpénzkiadások teszik ki, az iparág szürkezónájában működő – általában lakásrendelő-méretű – szolgáltatók be nem jelentett jövedelmét 125 milliárdra becsülik.
Leitner György arról is beszélt, hogy még mindig a post-Covid állapotában vagyunk, amelyben mind az állami, mind a magánegészségügy fizikailag és pszichésen is nagyon leterheltté vált, akár állami, akár magán szektorban, hiszen sok olyan orvos van, aki mindkettőben helyt áll továbbra is.
„Természetesen vannak olyan magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek 'be vannak oltva Covid ellen', s ez a bevételeiken is látszik, azaz nagy bevételt tudtak produkálni. A tesztelések mellett az ortopédia, a szülészet-nőgyógyászat, illetve a járó- és fekvőbeteg ellátás, amelyek nagyon jól teljesítettek a privát szektorban a pandémiában” – emelte ki az elnök.
A PRIMUS szerint be kell rendezkedni sajnos a long-Covidra, hiszen várhatóan hosszabb távon is megoldatlan kérdés marad a szakemberhiány, emiatt kiélezettebb lesz a munkaerőpiaci helyzet az egészségügyben, és ha elmaradnak a reformok, az törvényszerűen a várólisták további növekedéséhez vezet. A magánszolgáltatóknál egyre hangsúlyosabban jelennek meg az egynapos sebészeti és más fekvőbeteg-ellátások, illetve fokozatosan teret nyernek a telemedicinális szolgáltatások.
„Többször felajánlottuk az állami szektornak, hogy a magánegészségügy szeretne segíteni és jobban résztvenni a pandémia miatti megnövekedett feladatok ellátásában. Sajnos nem sok kézzel fogható eredménye lett. Most pedig úgy döntöttünk, hogy megkeressük a pártokat kérdéseinkkel, melyeket terveink szerint kielemzünk és nyilvánosságra hozunk” – jelentette be a PRIMUS szándékát az egyesület elnöke.
A 10 kérdés a következő:
- Hogyan és milyen lépésekkel tervezik kialakítani az állami és magánegészségügyi ellátás szabályozott együttműködésének kereteit?
- Mit javasolnak az újratermelődő kórházi adósságprobléma megoldására?
- Milyen változtatásokat terveznek az egészségügyi finanszírozás területén, illetve tervezik-e a kórházi finanszírozás - a járó- és fekvőbeteg-finanszírozás reformját?
- Milyen változásokat terveznek a magán gészségbiztosítás területén?
- Milyen konkrét lépésekkel/kedvezményekkel kívánják ösztönözni a munkáltatókat a munkavállalói egészségügyi programok fejlesztésében?
- Tervezik-e bevezetni a tényleges szektorsemlegességet, a tulajdonformák esélyegyenlőségének megteremtésében, a szolgáltatásvásárlásban és -finanszírozásban?
- Mit terveznek a magánszolgáltatói szürkezóna kifehérítéséért?
- Hogyan kívánják megoldani a magyarországi egészségügyi szakemberhiányt?
- Mi a tervük az orvosi, szakdolgozói másodállás vállalásának korlátozásával?
- Tervezik-e a katás kisadózó vállalkozóként dolgozó orvosokat kedvezőtlenül érintő 3 milliós büntető adószabály módosítását?
Leitner György arról is beszélt, hogy a megkezdődött befektetések és akvíziciók után újabbak is várhatók a magánegészségügyben.
„A másik érdekes trend a zöldmezős beruházások (elég, ha a Doktor 24., DMC, Szent Magdolna Kórházak közelmúltbeli fejlesztéseire gondolunk), amelyekkel elkezdett tompulni a Budapest-vidék egyensúlytalansága az egészségügy területén.
A harmadik szegmens az államosítás folytatása, amely az egyesület elnöke szerint kifejezetten rossz irány. A meddőségi centrumokról már régóta tudunk, most azonban a művese-szolgáltatók kerülnek sorra, amit a Magyar Közlönyben megjelentek alapján lehetett kikövetkeztetni. A labor- és képalkotó diagnosztikában ugyan nincsenek ilyen konkrétumok, de szóbeszéd igen.
