<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Pénteken vált elérhetővé 2021 legsikeresebb Európában gyártott sorozata, amely magyarul A nagy pénzrablás címet viseli. A záró évad utolsó öt részéből kiderül, hogy a Professzor és csapat elbukik, vagy valahogy sikerül elrabolni Spanyolország aranytartalékát. Ennek kapcsán játszottunk el a gondolattal, hogy a valóságban mi lenne ennek a következménye.

Aki rendszeresen szokott sorozatokat nézni, az idén két tévéműsornak legalább a címével kellett, hogy találkozzon. Az egyik a dél-koreai gyártású Squid Game, magyarul Nyerd meg az életed, amely 111 milliós nézőszámával a Netflix történetének valaha volt legsikeresebb szériája lett. A másik pedig A nagy pénzrablás (Money Heist / La Casa de Papel), amelyről idén szeptemberben a mérvadó Parrot Analytics állította, hogy a világ legnépszerűbb tévé showja.

Nem közgazdászok írták, talán ezért is szerethető A nagy pénzrablás (Forrás: Netflix)Nem közgazdászok írták, talán ezért is szerethető A nagy pénzrablás (Forrás: Netflix)

Nem akarunk a tévés és a streames mérések kapcsán mély elemzésbe merülni, de a számok és helyezések kapcsán azt érdemes megjegyezni, hogy a koreai sorozat A nagy pénzrablás után került fel a Netflixre. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a fizetős szolgáltatók műsorai a netes kalózok révén igen gyorsan kikerülnek olyan helyekre, amelyek vagy ingyenesen elérhetőek, vagy jóval olcsóbbak, mint a jogtulajdonos előfizetői díja. A Trónok harca annak idején például a legtöbbet torrentezett tartalomnak számított. Így könnyen lehet, hogy egy sorozat vagy egy film, például a Netflixről „lelopva” az illegális csatornákon a jogtulajdonos hely forgalmát messze túlszárnyaló nézőszámot ér el.

Mekkora a spanyol aranytartalék?

A média és a nézettségmérés világába tett kitérő után térjünk vissza eredeti témánkhoz. A spanyol sorozatban ugyanis a Professzor és a különböző városneveket viselő csapattagok nem kisebb célt tűznek ki maguk elé, minthogy Madridban elrabolják a nemzeti bankban őrzött aranyat. Ez, ahogy a harmadik, a negyedik, és a záróévad szeptemberben bemutatott részeiből is kiderült nem egy könnyen kivitelezhető feladat. És nem csak azért, mert szigorúan őrzött intézményről van szó, amelyet megtámadva komoly rendőri és katonai ellencsapással kénytelenek a rablók szembenézni. Ezen túl ugyanis logisztikailag is komoly kihívás.


source: tradingeconomics.com

Spanyolország aranytartaléka 281,58 tonna, amelynek egy részét valóban a Spanyol Nemzeti Bank (Banco de España, BDE) széfjében őrzik. A nagy pénzrablásban 94 tonna arany elrablásáról van szó, ha ekkora mennyiséget szeretne valaki elszállítani, az ugyan nem foglalna túl nagy helyet, hiszen 6-8 raklapnyi „áru” lenne, amit még akár egy 3,5 tonnás kategóriába tartozó teherautóra is fel lehetne pakolni. Ha az első két évadhoz hasonlóan Denver és a többiek most is teherautóval menekülnének akkor a súly miatt ennél sokkal nagyobb szállítási kapacitásra lenne szükség, legalább három nyerges vontatóra (kamionra). Spoiler, de az persze sejthető, hogy az arany beolvasztása valami célt szolgál, és esetleges sikeres akció esetén nem közúton szeretnék meglovasítani a készletet.

Mi történik, ha elvész az aranytartalék?

A sorozat első két szériájában a pénzverde kirablása még elsősorban rendőrségi ügynek számított, az újabb rablás során már a titkosszolgálat, a különleges erők és a hadsereg azok, akik Tokiót és a többieket megpróbálják levadászni. Ezt azzal indokolták, hogy a jegybank kirablása megrengetné a spanyol gazdaságot.

Miközben a kommandósok és harckocsik bevetése dramaturgiai szempontból indokolt lehet, ha csupán gazdasági oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor aligha. Nem kétséges, hogy komoly blamázs lenne, ha sikerrel járnának a bűnözők, és emiatt rövidebb ideig spanyol eszközök (részvények, állampapírok) akár eladói nyomás alá is kerülhetnének. Ám egy sikeres rablás semmiképpen sem temetné maga alá az ország gazdaságát.

94 tonna arany megmozgatása még ennek a csapatnak is komoly kihívás (Forrás: Netflix)94 tonna arany megmozgatása még ennek a csapatnak is komoly kihívás (Forrás: Netflix)

Ennek több oka is van. Érdemes megnézni a jegybanki tartalékokat. Ahogy azt írtuk az aranytartaléknak csak egy részét őrzik a BDE épületében. Ugyanakkor, ha a teljes mennyiséget vinnék el, az nagyjából 15,6 milliárd eurót jelentene, míg a történetben szereplő 94 tonna értéke nagyjából 5,2 milliárd euróra rúg. Ez persze jóval nagyobb összeg, mint amit a történetben a csapat a Királyi Pénzverdéből elhozott (984 millió euró). Ugyanakkor, aki a gazdasági hírekre fogékony, az érzi, hogy a bő ötmilliárd euró nem az az összeg, ami Európa egyik nagyobb gazdaságát megrengetné.

A Világbank adatai szerint a BDE tartaléka 81,3 milliárd eurót tesznek ki, tehát ennek a hat százalékát vinnék el csupán. Arról nem beszélve, hogy a mostani időszakban a jegybankok „nagy varázslatokra” képesek, még akkor is, ha az eurózónában a varázspálca az Európai Központi Bank (EKB) kezében van. A likviditás folyamatos növelése miatt a BDE mérlege évről évre növekszik, a legutóbbi adatok szerint 1140 milliárd eurónál járnak, amelyhez képest már kifejezetten nevetségesnek tűnik a 94 tonna arany értéke.


source: tradingeconomics.com

 

Az arany elrablása esetén mi történik a nemzeti fizetőeszközzel?

Sokak fejében még mindig van egy olyan tévképzet, hogy a fizetőeszközök mögött van valamiféle fedezet, például arany. Egykoron ez valóban így volt, a második világháborúig az egyes országok aranytartaléka nyújtott fedezetet a devizák értékére. Majd ezt követően 1946-71 között létezett aranydeviza-standard rendszer, ahol már csak a dollár korlátlan aranyra válthatóságát szavatolták, míg a többi devizát a dollárhoz kötötték. A 70-es években viszont ez felbomlott, azóta a nyugati világban szakszóval szabadon lebegnek a devizák, és alapvetően az egyes országok gazdasági kibocsátása és a kamatszint az, ami leginkább hatással van az árfolyamokra.

Ráadásul az euró bevezetésével az eurózóna tagországainak jegybankjai a legfontosabb jogosítványaikról lemondtak az EKB javára. Így manapság a frankfurti székhelyű intézményben határoznak a kibocsátott pénzmennyiségről vagy éppen a kamatszintekről. Ugyanígy az EKB feladat az árstabilitás őrzése is. Hozzá kell persze tenni, hogy az egyes országok, illetve a jegybankjaik (és vezetőik) részt vesznek az EKB döntéseiben.

Összefoglalva tehát amennyiben a filmbéli Professzor és csapata sikerrel járna, az ugyan óriási szenzációt jelentene és hosszú ideig témát adna a sajtó számára, ám sem a spanyol gazdaságot, sem pedig az euró árfolyamát nem rengetné meg egy ilyen esemény.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.