A táskámat rárakom az ismerős görgős lapra, amelynek a végén átvilágítják, szerencsére minden rendben. Ezúttal csend honol, a gépek éppen pihennek. Kivételesen nem utasként, de beléphetek az utasforgalmi terminálban a szigorúan őrzött területre.
Az MH Pápa Bázisrepülőtér (becenevén „Párduc”) Magyarország három, aktív katonai repterének egyike a szolnoki és a kecskeméti mellett. Napjainkban hazánk egyetlen nyugat-magyarországi katonai repülőtere.
Tizenketten osztoznak a repülési időn
Tizennégy éve működik Pápán a Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) Nehéz Légiszállító Ezrede (HAW). A tizenkét nemzet összefogásával megvalósult kezdeményezés három, magyar felségjelzéssel repülő C-17 Globemaster katonai szállítógéppel látja el a tíz NATO-tagállam: Bulgária, Egyesült Államok, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Románia, Szlovénia, valamint Finnország és Svédország – szállítási igényeit.
A tizenkettek a rendelkezésre álló repülési időn – évi 3165 órán – a program fenntartásához felajánlott források mértékével arányosan osztoznak. A legtöbbet az amerikaiak repülhetnek – az összes kapacitás 32 százalékát –, a legkevesebbet – 1,4 százalékot – az észtek és a litvánok.
A reptér legfontosabb feladatai közé tartozik a NATO műveleti támogatás, bajba jutott légijárművek megsegítése, légi kutató-mentő szolgálat biztosítása, valamint a Befogadó Nemzeti Támogatás keretében Pápára települő erőkkel történő kapcsolattartás. Amint azt Magasy Zsolt ezredes, a repülőtér parancsnoka hangsúlyozta, az orosz-ukrán háború jelentősen nem befolyásolja feladatkörüket és mindennapjaikat.
A szállítógépek repülési ideje nem olcsó, jól ki kell használni, érdemes hát olyankor repülni, amikor tényleg tele lehet pakolni őket. Hely van - az 53 méter hosszú C17-es Boeing-gép 27×5,5×3,8 méteres rakterébe akár 77 tonnányi teher is elhelyezhető, éjjel-nappal jó időben, rossz időben egyaránt lehet vele repülni. Képes burkolatlan futópályán fel- és leszállni, s már háromfős személyzettel – két pilótával és a rakodómesterrel – is üzemeltethető. A hatalmas C-17-est, vagy másképpen, szürke óriást, először a gyártó amerikaiak rendszeresítették, 1995-ben, azóta pedig még hat ország légi ereje használja. Amint az egy kérdésre válaszként elhangzott, a Gripenek a kecskeméti repülőtéren állnak hadrendben.
Az elmúlt – és az elkövetkező években - húsz milliárd forintot szán a kormányzat Pápa repülőterének a katonai teljes értékű légi szállítási csomóponttá fejlesztésére. A beruházást a kormány által ösztönzött katonai fejlesztések indokolják.
A legfontosabb fejlesztések között szerepelt a fel- és leszálló pálya meghosszabbítása, a guruló utak szélesítése, a forgalmi előtéren a repülőgép álló és kiszolgálóhelyek bővítése, az utas/áru felvevő terület kialakítása, valamint a bázison belüli közművek és üzemanyag töltő rendszerek felújítása illetőleg a híradó, informatikai és navigációs berendezések korszerűsítése.
Pápa ma alkalmas a legtöbb katonai gép fogadására és kiszolgálására. A Liszt Ferenc repülőtérhez való relatív közelség miatt rossz idő esetén, még kitérő repülőtérként is jól használható, tehát, ha bajba jut valahol egy civil utas vagy teherszállító, itt is le tud szállni.
A 21. századi stílusban berendezett teremben a bázis parancsnoka pörgeti a slide-okat, számok, adatok, évek pörögnek a képernyőn. Némely kifejezés, jelző és rövidítés csak a vadászpilótáknak mond sokat, a civileknek „csupán” érdekes.
A középkorban is fontos katonai központ volt
Természetesen a Pápán élők is érzékelik e hatalmas területű létesítmény jelenlétét. A reptér évtizedek óta az életük része. (A város egyébként már a középkorban fontos katonai központ volt.) A repülőtér építési munkálatai 1936-ban kezdődtek meg. A II. világháború alatt különböző német és magyar repülőkötelékek használták, 1945-től egy szovjet vadászrepülő ezred állomáshelyéül szolgált.
1961-ben a szovjet repülőalakulatot a két ország közötti megegyezés értelmében kicserélték a Sármelléken állomásozó magyar vadászrepülő ezreddel. Az áttelepülést követően Pápán állt hadrendbe a magyar légierő első, hangsebesség feletti vadászrepülője, a MiG-21, 1979-ben pedig a kor csúcstechnológiáját képviselő MiG-23-as típus.
A mai alakulat közvetlen jogelődje 1950-ben alakult meg Szentkirályszabadján, 24. Vadászrepülő Ezred néven. A magyar vadászrepülés több évtizedes történetének pápai fejezete 2001-ben zárult, ekkor számolták fel a 47. Pápa Harcászati Repülőezredet. Jogutódjaként 2001. július 1-jén kezdte meg működését a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér, és 2017. augusztus 1-től már ezred szintű szervezetté alakult. Alig 20 év leforgása alatt egy bezáráshoz közeli állapotot követően hazánk egyik legfontosabb katonai légikikötőjévé vált, amint azt a honvedelem.hu is megállapítja.
Természetesen a turisták is érzékelik a reptér jelenlétét, hiszen látják-hallják a gyakorlatozó C-17-es repülőgépeket, vagy az elmúlt három hétben a helikoptereket és időnként a WizzAir gépeit, amelyek repülőtér megközelítést gyakorolnak Pápán.
"Az itt állomásozó külföldi katonák hol laknak?" – kérdeztem Boros Katalintól, a Pápai Platán Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől.
"Tizennégy éve élnek itt a közreműködő nemzetek katonái, köztük a Boeing munkatársai és családtagjaik a városban. Házakat, lakásokat bérelnek, gyerekeik a helyi bölcsődébe és az angol-magyar két nevelési nyelvű óvodába járnak. A pozsonyi QSI amerikai iskolának Pápán is van telephelye, itt általános és középiskolai képzés zajlik. A külföldi katonák általában 3-4 évre érkeznek, a programot kezdők közül már senki nincs ma Pápán".
"Jelenlétük hoz-e plusz bevételt, jelentkeznek-e speciális igényekkel?"
"A lakások és házak kiadása terén hoz jelenlétük plusz bevételt a városnak, de szívesen részt vesznek rendezvényeinken is. A hétköznapjaink része, hogy a boltban svéd, amerikai vagy épp holland vevő áll mögöttem a pénztárnál. Amikor pár napra ide érkeznek a kollegáik, ők a város legjobb szállodáiban laknak".
Nagy szükség lenne szálláshelyre – befektetők figyelem!
"Van-e elég szálláshely, vagy most a Covid után és háború közben épp elég?"
"Sajnos, nincs elegendő szálláshely a városban, az újságíró csapat látogatását is azért kellett mostanra időzítenünk, mert a minapi helikopteres hadgyakorlat miatt nem volt szabad szoba, apartman a városban. Nagy szükségünk lenne tehát szálláshelyekre. A Várkertfürdőhöz kapcsolódóan elkészültek egy nagyobb szálloda tervei, de a jelenlegi helyzetben bizonytalan a beruházás megkezdése.
"A repteret megtekinthetik-e például a pálya iránt érdeklődő diákok – lányok, fiúk egyaránt? Éppen egy kedves katonahölgy fogadott minket a bejáratnál?"
"A helyi attrakciók összefogása a város tulajdonában levő Pápai Platán Nonprofit Kft. feladata, a környékbeli látnivalókat a városiakkal a helyi Tourinform Iroda fogja össze, de mi is keressük a közvetlen együttműködés lehetőségét, például a repülőtérrel is".
"Mennyiben befolyásolja az orosz-ukrán háború a reptér és a város életét?"
"Csupán annyiban, hogy az itt dolgozó ukrán vendégmunkásokhoz számos rokon érkezett és érkezik látogatóba, köztük feltehetően számos menekült is".
