6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A pénteken publikált inflációs adat ugyan az áremelkedés ütemének lassulását mutatja, ám az alacsony jövedelműek számára a folyamatok nagyon fájdalmasan alakulnak.

A közgazdaságtanban régi fordulat, hogy az infláció a szegények adója, ez Magyarországon ráadásul fokozott mértékben érvényesül. Az alacsony jövedelműek ugyanis a KSH által "kreált" átlaghoz képest eltérő fogyasztási szerkezet miatt halmozottan hátrányos helyzetben vannak, azok a termékcsoportok ugyanis, amire a jövedelmük nagyobb hányadát fordítják jobban drágult, mint az inflációs alapmutató. Egyébként nem csak ők, de a nyugdíjasok is a kárvallottjai az infláció szerkezetéből adódó folyamatoknak.

A magyar infláció esetén is érvényesültek bizonyos nemzetközi folyamatok, hiszen az energiaárak megugrása nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte problémát okozott, ám itthon számos olyan egyedi vonása is van a folyamatoknak, amely az alacsony jövedelműek számára különösen fájdalmas. Ezek közül az Mfor is rendszeresen foglalkozott a rendkívül magas élelmiszerinflációval. Ezt ugyan a kormány igyekezett különböző szabályokkal kordában tartani - erre szolgált korábban például az árstop rendszere - ám a gyakorlat azt mutatta, hogy a szabályozás alá tartozó termékeken elszenvedett veszteségüket a kiskereskedők igyekeztek más árucikkekre szétteríteni. Ennek következtében a kormánnyal egyébként jó viszonyban álló MNB szakértői is arra a megállapításra jutottak, hogy a lépés az infláció szempontjából több kárt okozott, mint amennyi haszonnal járt. Ráadásul az árstop kivezetése is hozzájárult ahhoz, hogy az augusztusi élelmiszerinfláció továbbra is a 20 százalékos szintnél áll.

Az elemzők általában tíz jövedelmi kategóriára szokták bontani a lakosságot, amelyeknek tagjai sokkal közelebb vannak a fogyasztási szerkezetükben egymáshoz, mint például az átlaghoz. Van két olyan termékkategória, amelyre a szegények jövedelmének nagy része elmegy, miközben ezen két termékcsoport aránya a teljes fogyasztásból a jövedelemmel csökken.

Miközben a reálbérek csökkennek, a rezsiköltségek nyomasztóak lehetnek. Fotó: Depositphotos
Miközben a reálbérek csökkennek, a rezsiköltségek nyomasztóak lehetnek. Fotó: Depositphotos

A fent említett élelmiszer mellett ez a rezsiköltség, amely a statisztikát tekintve leginkább a háztartási energiában ölt testet. Érdekesség, hogy az augusztusi inflációs adatok alapján ez a kategória még az élelmiszereknél is nagyobb mértékben drágult. Mindezt úgy, hogy az átlagfogyasztás felett a megemelt lakossági díjak esetén már egy magasabb értékhez viszonyítottak a statisztikusok. Tavaly augusztus elsejével ugyanis lépett életbe az a rendelet, mely megállapítja a földgáz és a villamos energiára vonatkozó átlagfogyasztási mértékeket, így aki ezt átlépte, annak többet kellett fizetnie: a villamos energia ára az eddigi kétszeresére, a földgázé pedig hétszeresére drágult.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a most közölt adatok esetén a bázisidőszakhoz (vagyis 2022 augusztusához) képest az ősz folyamán a KSH módosította a számítási metódust és a központilag meghatározott áraknál a fogyasztás változásával súlyozta az árakat. Így a lakosság által fizetendő díj hiába volt fix, mivel az emberek spórolni kezdtek az energián, a statisztikákban árcsökkenést mutattak ki. (Ebben az a logika, hogy kevesebben vagy kisebb mennyiséggel csúszott a lakosság a magasabb árkategóriába, így összességében kisebb volt a rezsiszámla, ami végeredményben az egy főre jutó átlagot tekintve is csökkenést jelentett.)

Ha az energiaköltségek további bontását nézzük, akkor megállapítható, hogy a KSH kimutatása szerint a vidéki kistelepüléseken használt fűtési módok fájó változást hoztak az érintetteknek. A gázfűtést használók közül sokan ugyanis rosszul szigetelt, alacsony energiakategóriás lakóingatlanban élnek, így annak ellenére is sokakat érinthetett az átlagfogyasztás feletti hétszeres ár, hogy a fogyasztás mennyisége nem feltétlen kell, hogy nagy legyen.

A kistelepülések egy részében ugyanakkor nem feltétlen érhető el a kimutatás szerint 47 százalékkal dráguló vezetékes gáz, helyette sokan a hasonló mértékben dráguló tűzifával (46 százalék) vagy a KSH szerint 57 százalékkal dráguló brikettel oldaják meg a fűtést. A szilárd tüzelőt használók panasza tavaly az volt, hogy csak a tűzifára volt „rezsicsökkentés”, az állami erdőgazdaságoktól megvásárolható fa azonban rendre friss vágású volt, amit optimálisan a kiszáradás után, vagyis egy-két évvel a vásárlást követően lehet használni. A másik általános panasz az volt, hogy hiába volt a fa ára elvileg a piaci ár alatt, a szállítási díjaknál vastagon fogott a ceruza, ráadásul 4-5 méteres rönkökben történt a kiszállítás, így az olcsó fa felvágása is plusz költséget jelentett. Korábban több olvasónk jelezte, hogy összességében akkor éri meg igazán a hatósági áras tűzifát megvásárolni, ha a maximálisan megengedett 10 köbméterre van pénze valakinek, ám az alacsony jövedelműek ennek érdekében nem feltétlen tudtak (illetve valószínűleg idén sem tudnak) nagyjából 400 ezer forintot egyösszegben előteremteni.

Számukra tehát az energiainfláció fájdalmas lehet idén is, hiszen míg egy távfűtéses vagy az átlagfogyasztást eltüzelő gázfűtéses lakásban élő számára az árak nem emelkedtek, addig a hagyományos tüzelőt használók esetében még az egyébként az Európai Unióban messze legmagasabb inflációt meghaladó mértékű drágulásnál is nagyobb költségnövekedéssel kell szembenézniük. A tavalyi évben a magyar sajtó azzal az anomáliával is foglalkozott, hogy nem lehet úgymond összevonni a különböző rezsikedvezményeket, így akinek nincs vezetékes gáz bekötve és elektromos áramot használ fűtésre, azok megint csak az inflációt jócskán meghaladó mértékű energiaszámla növekedéssel szembesültek. Utóbbi egyébként a statisztikai kimutatás szerint átlagosan a negyedével drágult.

Érdemes egy rövid kitekintést is tenni, már csak azért is, mert ahogy az a fentiekből látszik, az állami statisztikai hivatal adatai is jelentős energiainflációt jeleznek. Eközben viszont a kormányzati propaganda folyamatosan azt harsogja, hogy megvédik a családokat az emelkedő rezsidíjaktól. Ha megnézzük az Eurostat összehasonlítását, abból az derül ki, hogy 2022-ben Magyarországon volt az egyik legmagasabb az energiahordozók inflációja. Tekintve, hogy a tőzsdei áresés számos ország esetében érvényesült a végfogyasztóknál. Így nem véletlen, hogy máshol már hónapok óta egyszámjegyű a drágulás mértéke, miközben nálunk várhatóan novemberben látunk majd csak 10 százaléknál kisebbet.

Mivel a piaci folyamatok ellenére a megemelt díjakat a kormány a jelenlegi kommunikációja alapján nem tervezi csökkenteni, így nem lenne meglepő, ha a 2023-as évben is az európai átlagnál sokkal jobban megszenvedné a magyar lakosság a rezsidíjak fizetését.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!