A köztársasági elnök alapítványa 2022. május 27-29. között rendezi meg a Gödöllői Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált. Ennek keretében zajlik majd a Nemzetközi Természetfilm és Környezetvédelmi Filmszemle, valamint a Kárpát-medence Természeti Értékei Filmszemle is. Erre a feladatra írt ki gyorsított közbeszerzést az alapítvány, amelyet bruttó 65 millió, nettó 59,3 millió forintért az egyetlen pályázó, a Clair & Curtis Communication Tanácsadó Kft. nyert el.
A nyertes cég, a Clair & Curtis Communication Tanácsadó Kft. az elmúlt évek fejlődése után tavaly épp kevesebb nettó árbevételt produkált (2019-ben 946 milliót, míg 2020-ban 604 millió forintot), nyeresége mégis pont fordítva alakult. Míg 2019-ben 3,2 millió, addig 2020-ban 12,4 milliót könyvelhetett el adózott eredményként. A tulajdonosok cégtörténetéből az derül ki, hogy 2014-ben felszámolták a Felcsúton bejegyzett, hasonló nevű Clair & Curtis Kft.-t, de a közbeszerzést elnyert Clair & Curtis Communication Kft-t 2007-ben már budapesti címmel megalapították.
Azért volt szükség gyorsított eljárásra, mert a szervezők későn tudtak a helyszínt biztosító Gödöllői Királyi Kastély Nonprofit Kft.-vel megállapodni. Így most rohamtempóban kell a beérkezett 1800-2000 filmet zsűrizni, s a vetítésre kerülő maximum 100 filmet lefordítani és feliratozni. Az alapítvány célja a rendezvénnyel az, hogy minden állampolgárban tudatosítsa, személyes felelőssége van a klímaváltozással szembeni fellépésben. A Fesztivál és a Filmszemlék évek óta megrendezésre kerülő rendezvények, most is 30 000 ezer látogatóra számítanak.
Az alapítvány bevételeit tekintve egyébként ez az összeg egy csepp a tengerben.
Áder János, - aki egyébként jelenleg Ghánában és Kenyában tartózkodik hivatalos úton -, 2016-ban hozta létre a klímavédelmi alapítványát 85 millió forintból. Laptársunk, a Privátbankár.hu is foglalkozott azzal, hogy az alapítványnak milyen mértékben nő a költségvetése. Az alapítás óta ugyanis folyamatosan emelkedik támogatásuk mértéke, hiszen a 2018-as beszámoló szerint a központi költségvetésből 234 millió forint érkezett számlájukra, 2019-ben már 419 millió forint. 2020-ban pedig sikerült átlépni az egymilliárd forintos határt is 21 millió forinttal. Kiadói jog értékesítéséből 7 millió forint bevétele származott, egyéb bevételekkel együtt pedig már 1 milliárd 44 millió forint bevételből gazdálkodott az alapítvány. A 2021-es számok még váratnak magukra, de az biztos, hogy tavaly csupán a harmadik negyedévében 135,4 millió forint támogatást kapott az MNB-től.
Arról már az Átlátszó számol be, hogy a KBKA Magyarország immár legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap a tulajdonosa, és tavaly áprilisban másfél milliárd forintért vett meg egy budai ingatlant. Csak hogy legyen mihez viszonyítani:
míg az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdos közpénzes támogatással gazdálkodhat, az egyik legismertebb környezetvédő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége évente 5-6 millió forintos központi költségvetési és önkormányzati támogatást kap.
Az összes magyarországi zöldszervezet számára elérhető legjelentősebb költségvetési támogatás, az Agrárminisztérium által szétosztott Zöld Forrás pályázat keretében például idén összesen 70 millió forint kerül szétosztásra.
A lap szerint ezért kapták fel sokan a fejüket, mikor nyilvánosságra került, hogy a KBKA egyik cége tavaly egy igen értékes budai ingatlant vásárolt meg. A pasaréti szecessziós ház másfél milliárd forintba került, ahol érdekes módon mégsem a KBKA, hanem a hozzá köthető cégek, többek között a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, (amely megkapta a korábban állami tulajdonú, mezőhegyesi székhelyű Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t és annak hatalmas ingatlan- és földvagyonát), vagy a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért található.
A Kékbolygó Klímavédelmi Alapítvány tehát mégsem itt, hanem az MNB-alapítvány cége által birtokolt épületben bérel Duna-parti irodát, a Várkert Bazárhoz közeli Döbrentei utca 2. alatti épület teljes 5. emeletét. A KBKA alapítvány volt egyébként a szakmai partnere a Nemzetgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozónak is, amelyet a Greenpeace Magyarország álságos fenntarthatósági expónak minősített. Utalva arra, hogy a magát klímabajnoknak beállító kormány nem teljesít jól a környezetvédelmi ügyekben.
