Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint júliusban az éves infláció 4,6 százalék lett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mindig a KSH közlését követően publikált – legfrissebb adataiból pedig az is kiderül, hogy a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalékon alakult.
Míg az infláció júliusban az előző hónaphoz, azaz júniushoz képest 0,7 százalékponttal lett alacsonyabb, addig a maginfláció csak 0,3 százalékponttal mérséklődött. Az infláció csökkenését döntően az üzemanyagok, illetve az iparcikkek tavalyi áremelkedéséhez kapcsolódó bázishatások okozták.
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó jegybanki mutatók – a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – is mérséklődtek az előző hónaphoz képest.
2021 júliusában a keresletérzékeny termékek, a szabályozott árú termékek és indirektadó-hatások (az ingyenes parkolás tavaly júliusi megszüntetése, illetve a korábbi dohány jövedékiadó-emelések bázisból való kifutása következtében) inflációs hozzájárulása egyaránt csökkent. Az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,3 százalékponttal járultak hozzá az inflációhoz.
Az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte – állapította meg az MNB. Az idei év első hónapjaiban a tavalyinál alacsonyabb, míg áprilistól – a gazdaság nyitásával párhuzamosan – magasabb átárazás valósult meg. A korlátozások feloldása júniusban lényegében teljessé vált. Júliusban tavalyhoz képest lassult az átárazás üteme, azonban a korábbi évek átlagánál így is magasabban alakult.
Az úgynevezett inflációs főcsoportok ára a következőképpen alakult:
Az iparcikkek éves inflációja mérséklődött júliusban. A termékkörön belül a tartós iparcikkek árindexe lényegében nem változott. Az éves áremelkedés magasabb a korábbi évek átlagánál, amihez hozzájárulhatott, hogy a globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan, egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. A nem tartós iparcikkek árindexe ugyanakkor csökkent előző hónaphoz képest. Az árindex mérséklődése a termékek széles körében jellemző volt.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékponttal nőttek. A termékkörön belül a korábbi éveknek megfelelő volt az árdinamika.
Az élelmiszerek inflációja lényegében nem változott júniushoz képest. A termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek esetében elsősorban a friss zöldségekhez és a baromfihúshoz kapcsolódott az infláció emelkedése, míg a feldolgozott élelmiszerek árindexének mérséklődéséhez több termék együttesen járult hozzá.
A szabályozott termékek árai júniushoz képest lényegében nem változtak.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat, hasonlóan a fogyasztóiár-indexhez, a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók júliusban az előző hónaphoz képest emelkedtek – derül ki az MNB ma közzétett inflációs alapmutatóiból.