A parlament által július elején megszavazott, de hatályba nem lépett törvény azokra az állami építési beruházásokra vonatkozott volna, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. A törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, melyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.
A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető szerint a törvény patrióta, segíti a hazai kkv-ék állami beruházásokba bevonását.
Novák Katalin köztársasági elnök a törvény elfogadása után az Ab-hoz fordult, mert álláspontja szerint alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet.
Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó a törvényben általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén enged eltérést, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe. (MTI)
