Szinte napra pontosan három hónappal ezelőtt, tavaly október 21-én írta meg egy levélben Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Magyarország nagyköveteinek, hogy tájékozódjanak a kiküldetési helyükön arról, van-e elég lélegeztetőgép, s ha nincs, akkor érdeklődjenek az esetleges vásárlási szándékról, pozitív válasz esetén pedig értesítsék az államtitkár titkárságát. (Erről ebben a cikkünkben írtunk).
Lapunk kérdésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ez év elején adott interjújában azt mondta, hogy futnak be megrendelések, „mivel tudják rólunk – bizonyos „áldásos” tevékenységeknek köszönhetően –, hogy nálunk van egy viszonylag nagyobb mennyiségű lélegeztetőgép-állomány. Rendszeresen futnak be olyan megkeresések, hogy van-e eladó gépünk, esetleg adományként tudunk-e rendelkezésre bocsátani ilyet... Latin-Amerikából, Afrikából, de innen, a nyugat-balkáni szomszédságból is kaptunk megkeresést. Mi ezeket becsatornázzuk, és ha az a szakmai döntés születik, hogy meghatározott mennyiségű lélegeztetőgép nélkülözhető, akkor lehetőség nyílik az eladásukra.”
Azóta megszülethetett a miniszter által említett szakmai döntés. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Szijjártó államtitkára, Menczer Tamás az ATV ma reggeli műsorában kijelentette, a stratégiai készlet feletti mennyiséget szeretnék eladni. Ezt a szintet Menczer közlése szerinte 8 ezer „magasságába” lőtték be korábban – mint mondta – az akkori helyzetnek megfelelően. Főnöke a már említett interjúban azt mondta, a kontingenseket abból kiindulva állapították meg, hogy mennyi eszközre van szükség a garantáltan eredményes védekezéshez a tavaly tavasszal készült, legrosszabb forgatókönyvvel számoló helyzetértékelés szerint. „Erre volt egy keretszám, amit nem mi, hanem a megfelelő tudással és hatáskörrel rendelkező szakemberek állapítottak meg” – jelentette ki a miniszter, gyakorlatilag áthárítva az azzal kapcsolatos felelősséget, hogy esetleg nem sikerült jól belőni, mennyi lélegeztetőgépre lehet szüksége Magyarországnak.
De Orbán Viktor is az egészségügyi szakemberek véleményére hivatkozva jelentette ki még a koronavírus-járvány elején, hogy Magyarországnak a lehető legrosszabb forgatókönyv esetén 8 ezer darab lélegeztetőgépre lesz szüksége. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 8 ezer darab lélegeztetőgépet feleslegesen vásárolt a kormány, hiszen a beszerzett kontingens 16 ezer darab volt. Amelyért összesen 300 milliárd forintot fizetett a külügy, ami azt jelenti, hogy 150 milliárdot költekezett túl, egy olyan időszakban, amikor minden fillérre szükség van – elég csak az államháztartás 2020-as, 9 százalékos GDP-arányos hiányára utalni. Ezt a 150 milliárdot, vagy legalábbis abból minél többet szeretné most viszontlátni a kormány, ezért adták ki az ukázt Szijjártóék három hónapja a nagyköveteknek, hogy árulják a lélegeztetőgépeket.
Akik azonban egyelőre nem jártak sikerrel. Menczer tájékoztatása szerint ugyanis „értékesítés nem történt, ez a folyamat továbbra is zajlik”. Magyarázatként az államtitkár hozzátette, „azért nem értékesítettünk, mert a pillanatnyi világpiaci helyzet így hozta, lehet, hogy a védekezés több országban olyan formában működött, hogy a lélegeztetőgépekre kevesebben kerültek”. Ezzel az államtitkár minisztere szavaira utalhatott, melyek szerint: „tavasszal maszkot, lélegeztetőgépet akart venni mindenki...egy dolog volt fontos: ha valaki fel tudott kínálni megfelelő mennyiségű és minőségű lélegeztetőgépet, akkor arra azonnal le kellett csapni”.
Menczer ugyanakkor azt is elmondta, hogy ha van érdeklődő, akkor a lélegeztetőgépeket „mi természetesen értékesítjük”. De hát – mint azt már a fentiekben – Szijjártót idézve leírtuk, rendszeresen futnak be megkeresések. Azokra miért nem bólintanak rá? Miért csak adományként kerülnek külföldre a kormány által megvásárolt kontingensből lélegeztetőgépek? Esetleg van érdeklődő, csak közel sem azon az áron, amelyen a külügy bevásárolt?
Menczer egyébként a virológusok véleményére támaszkodva nem zárta ki, hogy még több ilyen járványra számíthatunk, ezért úgy vélte, „könnyen lehet, hogy lesz még ilyenre kereslet”. Vagyis, ha jól értem, az államtitkár azon egészségügyi szakemberek álláspontjával azonosul, akik annak idején 8 ezerben határozták meg az idehaza maximálisan szükséges lélegeztetőgépek számát. Noha a járvány kitörése óta eltelt tíz hónap alatt még ennek a tizedére sem volt szükség. Hiszen a koronavirus.gov.hu adatbázisa szerint az e tekintetben legdurvább napon, december 6-án 674-en voltak lélegeztetőgépre kötve. Ez pedig már nem is 8 ezres, hanem több mint 15 ezres túlkínálatot sugall, ami – arányosan számítva több mint 280 milliárd forint felesleges állami kiadást feltételez.
Lapunk azon kérdésére egyébként, hogy ki hozta meg a végső döntést, hogy mi az, amit meg lehet venni, mi az, amit nem, és mennyit lehet egy tétel beszerzésére költeni, hogyan fizessünk, a miniszter azt válaszolta: „a döntési folyamat úgy nézett ki, hogy adott volt, mennyi lélegeztetőgépet kell vásárolni és addig kellett elfogadni az akkori körülmények között az észszerű ajánlatokat, amíg azt a keretszámot ki nem töltöttük”.
A felelős(ök) kiléte tehát továbbra sem ismert.
