Hogy kerül a sál a címbe? – kérdezheti olvasónk. A magyar úthálózat állapota sok kritikára ad alapot, amely a közvélemény ingerküszöbét is elérte. Ezért a fejlesztések, építések reflektorfénybe kerülnek, különösen a kormányzat részéről. Emlékezzünk Orbán Viktor tavaly év végi videós autóút megnyitásaira, ami jelzi, hogy e kérdés kiemelt fontosságúvá vált, hiszen — sálba burkolt — személyes megjelenésével adott hangsúlyt nekik. A miniszterelnök december 14-én az M85 kilométeres szakaszának soproni átadóján, és két nappal később a soltvadkerti elkerülő út megnyitóján tűnt fel. Hogy idén mire számíthatunk, azt érdemes gyorsan fejlődő keleti szomszédunk terveivel összevetni.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Románia ambíciózus tervei
December 23-án hivatalosan is megnyílt a forgalom az A7-es Ploiești-Buzău autópálya 21 kilométeres szakaszán, amivel az A7-es vagy moldovai autópálya összesen 320 kilométeréből 102 kilométer már használható — írta a Romania Insider. Az egész autópályát az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) finanszírozásával valósítják meg.
A román Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium (MTI) kormányprogramban szereplő célkitűzései között szerepel, hogy 2028 végére elkészül a Kárpátokat átszelő első hegyi autópálya, beleértve az első hegyi alagutakat is — ismerteti az Energy World az új szociáldemokrata (PSD) – nemzeti liberális (PNL) – RMDSZ kormány tervét. Szintén 2028 végére kívánják teljes mértékben kiépíteni a Fekete-tenger és Közép-Európa gyorsforgalmi összeköttetését. A tervek szerint az A0-as, A1-es, A3-as, A7-es és A8-as autópályákon hiányzó, a jelentősebb gazdasági növekedési pólusok közötti folyamatos kapcsolatot biztosító szakaszok is elkészülnek, a következő négy évben pedig a Bukarestet körülölelő A0-s autópálya, a hozzátartozó felvezető sugárutakkal is használhatóvá válik.
Románia: idén 280 kilométer
A román államapparátus szerint szerint 2025-ben legalább 250 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat kell megnyitni Romániában — írja a Szabad Európa román nyelvű kiadása. A román Nemzeti Közúti Infrastruktúra vállalat (CNAIR) képviselői a fenti számhoz hozzáadják még a két, 2024-re már majdnem kész, tavasszal járhatóvá váló szakaszt is, és így az új kilométerek száma idén elérné a 280 kilométert. Majdnem annyit, amennyit Románia 2023-ban és 2024-ben együtt avatott fel.
Románia gyorsforgalmi úthálózata mára elérte az 1280 kilométert.
Az idei tervek közül a legambiciózusabb a mintegy 170 kilométernyi szakasz megépítése a moldovai A7-es autópályán, Focșani és Pașcani között. A tervek megvalósulása esetén a forgalom lebonyolítására alkalmassá válna az autópálya Ploiești és Pașcani közötti teljes, mintegy 320 kilométeres szakasza.
A romániai autópálya-projekteket felügyelő Pro Infrastructure szövetség képviselői továbbra is óvatosabb becslésekkel rendelkeznek az idei évre, annak ellenére, hogy a 2024-re vonatkozó terveket messze túlszárnyalták. Körülbelül 150 új kilométer tekinthető szinte biztosnak, ebből körülbelül 60 kilométer Focșani és Pașcani között, az A7-esen – becsüli a szövetség elnöke, Ionuț Ciurea. Ha az útépítő cég, az UMB új rekordokat állít fel a moldvai autópályán, akkor valóban látványosan növekedhet a végső szám – ismerte el.
Fotó: Wikipédia
A Román Országos Út- és Autópálya-kezelő Társaság (CNAIR) előrejelzései szerint 2025-ben nagyjából 280 kilométer autópálya és gyorsforgalmi út készül el. Jelentős fejlesztések várhatók a moldvai A7 autópályán, a bukaresti A0 körgyűrűn, valamint a dél-erdélyi A1, és az észak-erdélyi A3 autópályán. Emellett átveszik a Brajlát Galaccal DEx6 és a Tordát Déssel DEx4 összekötő gyorsforgalmi utakat is.
Átpolitizált autópálya-építések a magyar ugaron
A Tisza Párt felemelkedésével a médiafigyelemért küzdő Demokratikus Koalíció is kapott az autópálya-építés fókuszba állítására kínálkozó lehetőségén, és az idei év első munkanapján be is jelentette, hogy kikéri a 2010 kötött autópálya-építési, és -felújítási szerződéseket, „hogy az Orbán-kormány ne tudja eltitkolni az elmúlt 15 év legnagyobb lopását. Sajtóinformációk szerint a régiós országokhoz képest kimagaslóan drágán épülnek a magyar autópályák, kilométerenként akár 8-10 milliárd forintból. A közpénzből finanszírozott útépítéseken pedig a fideszes milliárdosok vagyona hízik tovább.”
A kormányt támogató média is foglalkozik a kérdéssel. „Magyarország mára több gyorsforgalmi úttal rendelkezik, mint Ausztria. Ezt az Eurostat 2021-es adatai is alátámasztják: amíg nyugati szomszédunknál 1749 kilométer autópálya szolgálja az autósok kényelmét, addig hazánkban 1850 kilométeren épült ki gyorsforgalmi út” — büszkélkedett szerdán az Origo, az országok közötti területnagyság és domborzati viszonyok közötti különbségekről nagyvonalúan megfeledkezve.
Tavaly az M6-os autópálya hiányzó szakasza mellett az M44-es egy újabb szakaszát és az M85-ös soproni alagútpárját vehették birtokba az autóval közlekedők. Az M6-os autópálya esetében a horvát oldalon a tervek szerint idén tavasszal fejeződhetnek be a munkálatok, így Budapesttől egészen a bosnyák határig 300 kilométer egybefüggő közlekedési kapcsolat jön létre a páneurópai folyosó, a VC korridor részeként — tette hozzá a lap.
Idei hazai penzum: 32,2 kilométer
Az állammal kötött koncessziós szerződés alapján a Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2034-ig 279 kilométer új gyorsforgalmi út építését vállalta, 299 kilométeren pedig új sávokkal bővítik a már meglévő hálózatot. Idén már februárban várható autópálya-átadás, befejeződhet az M44-es autóút építése Békéscsaba és Kecskemét között az M5-ös kecskeméti csomópontja és Szentkirály közötti 32,2 kilométeres utolsó szakaszának üzembe helyezésével. Az M44-es autóútból eddig 93,3 kilométer épült meg, de tervezik annak meghosszabítását Békéscsabától a román határig. A kapacitásbővítési munkák közül idén ősszel elindul az M1-es autópálya kétszer három sávra történő kiterjesztése az M0-s autóút és Győr között. A munkálatok négy évig tartanak.
Fotó: Budakeszi Hírmondó
Az M100-as felújított ígérete — talán jövőre: 16,9 kilométer
Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly látványosan felújította az M100-as autóút 2021-ben elhalasztott tervét. A kormányzati médiapolitika szokásos forgatókönyve szerint, Menczer Tamás, a térség országgyűlési képviselője is megszólalt az ügyben, közölve, hogy a terv már megkapta az építési engedélyt, és a kivitelezésére még az idén feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki. Az építést két szakaszra bontják — írta még az eredeti közbeszerzés kiírása után a tervekről az Infostart. Először 16,9 kilométeren épül az M1-es autópálya és Úny között, leállósáv nélkül, 2x2 sávon, 4 nagy csomóponttal és 26 híddal. A beruházás második szakasza az únyi csomóponttól Esztergomig tartó 15,4 kilométer hosszúságú, 2x2 sávos szakasz két csomóponttal, 26 híddal és 3 alagúttal.
A következő években 62,6 kilométer, és 17,6 kilométer
A tervek szerint jövőre, 2026-ban 34,4 kilométernyi gyorsforgalmi út átadása várható az év közepén: az M4-es autópálya Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakasza készülhet el, a tervek szerint 133,9, milliárd forintból. Az M4-es kiépítéséből eddig 118 kilométer valósult meg. Jövőre az M49-es autóút építése fejeződik be, amely 45 kilométer hosszon 2023-ban kezdődött Nyíregyháza és a román határ, illetve Szatmárnémeti között, a Nyíregyháza-Ököritófülpös közötti 28,2 kilométeres szakasz átadása 2026 őszén várható. 2027-ben eddig láthatóan csak az M49-es kisebb 17,6 kilométeres szakaszának átadása várható. Továbbá ekkor indulhat el az M7 bővítése és talán az M200-as építése is. Az utóbbi — a korábban M81 néven ismert projekt — Komáromot köti majd össze Sárbogárddal.
