Az ellenzéki politikus szerint ez derül ki a kormány 2035-ig terjedő átfogó fejlesztési tervéből, amit Facebook bejegyzésében pontokba szedve bírál (kiemelés Mfor).
„9 ezer milliárd forint (!) értékben köteleződik el a kormány autópályák fejlesztésére, továbi 6700 milliárd forint (!) értékben főutak fejlesztésére - míg vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására, de semmilyen érdemi fejlesztésre. Nem túlzok, szó szerint ez a hivatalos közlekedési stratégiája a Kormánynak, most hirdették ki a Magyar Közlönyben.
Nagy bajban vagyok, hogy egy teljesen komolytalan dokumentumról mennyire írjak komolyan – fogalmaz Vitézy Dávid. Ez ugyanis egy új műfaj: Lázár János a gyakorlatban már megbukott, teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is. Ez egy új műfaj, ez az első ilyen átfogó, Magyarország fejlesztéséről szóló távlatos stratégia tehát - sokat elmond, hogy egy szót nem kommunikált róla a kormány.
Fotó: Facebook/Vitézy Dávid
Ugyanis a feladatot egy középiskolás dolgozat szintjén abszolválták, a legtöbb ágazatban a megúszós főosztályi szöveggenerálás győzedelmeskedett. Számos ágazat letudta feladatot a ChatGPT színvonalán általánoskodó szövegekkel, a közlekedési rész azonban meglehetősen konkrét.
A dokumentumnak van közjogi jelentősége: a törvény szerint csak azokat a beruházásokat lehet 2035-ig megvalósítani hazai vagy uniós forrásból, amelyek ebből az anyagból következnek. Ez pedig óriási probléma lenne, ha így lenne - néhány szó a közlekedési részről:
1.
A vasútfejlesztési rész siralmas, lesújtó. Kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig. Ez azt jelenti, hogy egyetlen magyar vasútvonalon sem épülnek akadálymentes peronok, új biztonsági berendezések, egyetlen vonalon sem emelik a pályasebességet, vagy bővítik a pályakapacitást - hisz ezek az úgynevezett vasútfejlesztések, amikhez terv, koncepció, vízió és építési engedély is kell. Ilyenek azonban nem szerepelnek a fejlesztési tervekben, se vidéken, se Budapesten.
Gyakorlatilag 2035-ig annyi a vállalás és az ambíció, hogy a meglévő vonalakat valahogy karbantartják, de fejlesztést sehol nem vállal a kormány. Ez a leírt tartalom kizárja egytől egyig az összes Budapest-környéki vasútfejlesztés megvalósulását (hisz azok mindegyike kapacitásbővítést céloz), de kizárja az összes többi nagyobb vasúti fejlesztés megvalósulását a reptéri vasúti bekötéstől, a fővonalak sebességemelésén és a nagysebességű álmokon keresztül az egyszerű vonalvillamosításokig (pl. a Balaton északi partján).
Itt két lehetőség van: vagy gyakorlatilag lemondott a magyar Kormány 2035-ig a magyar vasút fejlesztéséről és a megmaradt egyetlen ambíció tényleg a pályák kalapálása. A másik eset, hogy Lázár Jánoséknál már annyi vasúthoz értő szellemi kapacitás sincs, hogy a Facebookon gyakran elhangzó nagy ígéreteiket egy ágazati koncepcióba foglalják. Nem tudom melyik a rosszabb, hisz mindkettőnek azért ugyanaz a vége: ilyen mértékű leépülésben, ennyire vízió, ambíció, szakmai tudás és intézményrendszer, politikai akarat és elkötelezettség híján a magyar vasút ügye évtizedek óta nem állt.
2.
Lázár János a HÉV-ek ritkítása kapcsán néhány napja írta a nekem szánt indulatos, alpári stílusú üzenetében, hogy a HÉV-ek fejlesztését majd ők megcsinálják. Ehhez képest érdemes rögzíteni: a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a Kormány által éppen most elfogadott 2035-ig szóló koncepcióban nincs benne, márpedig a törvény szerint hazai vagy uniós forrásból csak olyan beruházást lehet megvalósítani, ami itt szerepel. Legalább azon a héten oda kellett volna erre figyelni, amikor a HÉV-ek fejlesztési ígérgetésével próbálják oltani a járatritkítási terveik miatt keletkezett tüzet.
Fotó: Facebook/ Vitézy Dávid
3.
A vasúti járműbeszerzések kapcsán láthatóan a MÁV Start összes álmát tartalmazza a dokumentum, ez végülis jó hír, még a Lázár János által személyesen visszamondott 115 db mozdony és az InterCity ingavonatok is szerepelnek bele - ezeket már gyártanák, ha épp a szakminiszter nem állítja le. De értékeljük, hogy legalább újra fel lett itt sorolva minden korábbi, visszamondott járműbeszerzési terv. Egyet kivéve: a járműkoncepcióból is hiányzik a HÉV-ek cseréje.
4.
A városi közlekedés teljesen kimaradt, pedig, ha állami vagy európai uniós forrást szeretnének a városok erre használni 2035-ig, a törvény szerint itt lenne a helye. A BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban.
5.
Ami viszont szerepel, példátlan részletességgel, konkrét összegekkel, a falig nyomva a gázpedált, az autópályák és főutak fejlesztése. Míg a vasútnál egy árva szám sincs konkrét milliárdokról vagy konkrét projektekről, addig az autópályáknál konkrét felsorolás és elkötelezettség olvasható, 1740 km új vagy bővített autópálya és gyorsforgalmi út 9 ezer milliárd forint értékben, míg a főúthálózat fejlesztésére további 2050 km hosszban 6690 milliárd forint jutna. Tehát 17 ezer milliárd forint közútfejlesztésre, míg nulla vasútfejlesztésre.
Nem is vesznék el a konkrétumokban, mert a vasútfejlesztés lenullázása mellett ez a léptékű közútfejlesztési terv olyan fokú aránytévesztés, olyan mértékű meg nem értése a korunk közlekedéspolitikai és környezeti és klímapolitikai kihívásainak, gazdaságfejlesztési céljainak, a térségünk más országaiban zajló fejlesztéspolitikának, hogy arra szavaim sincsenek már.
Sikerült tehát a 2035-ig szóló kormányzati stratégiában rögzíteni: a kormány lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont amíg a költségvetés bírja, vagy még azon is túl, leaszfaltoznák az egész országot. Siralmas.”
