Huszonhárom borászat érezte fontosnak, hogy megmutassa csúcsborait a budapesti Egri borvidéki kóstolón. Elsősorban a superior és a grand superior termékekkel találkoztunk, a pazar kínálat ellenére azonban az ágazat szereplői nem túl derűlátóan látják a helyzetüket.
Közös megjelenés
„Mondhatnánk szebben is, de az igazság az, a borágazat az életéért küzd” – mondta lapunknak dr. Lőrincz György, az egerszalóki St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet birtokigazgatója. Éppen ezért a közelmúltban összeültek a borvidék szakemberei, hogy új stratégiát alakítsanak ki az előremenekülés jegyében. Az egyik megoldás, hogy csak védett eredetű borokkal jelenjen meg a piacon a borvidék. A birtokigazgató szerint erre megvan a szándék és az akarat.
„Két éve volt bátorsága a borvidéknek ahhoz, hogy egy új arculatot alakítson ki és tavaly már egységes közösségi megjelenéseken mutattuk meg a termékeinket. Csak akkor maradhatunk életben, ha közösen, és ami még fontosabb, egységesen gondolkodunk az egri borok jövőjéről.”
Ennek egyik zászlóshajója az Egri csillag, ami a borvidék csúcs védett eredetű fehérbora, ami 11 évvel ezelőtt jelent meg a termékpalettán.
„Az tény, a borvidék legismertebb bora az Egri bikavér, azt azonban viszonylag kevesen tudják, nem csupán vörösboros vidék vagyunk. Az Egri borvidéken termő 64 szőlőfajtából 48 fehér” – teszi hozzá az egerszalóki birtokigazgató.
A védett eredetű borokat jelenleg három kategóriába sorolják, a legolcsóbb a klasszik, kicsit magasabb árkategóriát képeznek a superior borok és a csúcson a grand superior termékek találhatók.
A tömegkategóriás egri borok palackonként 600 és 900 forint között kerülnek a polcokra. A nevesebb pincészetek azonban már ebben a kategóriában is kínálnak 1500-2000 forintos borokat.
A középkategória 2500 forintnál kezdődik, ebben a szegmensben 3500 forintnál ér véget.
A grand superior borok 5000 forinttól indulnak. Ebben a kategóriában akár 15 000 forintot is kérhetnek egy palack borért. Az utóbbiak esetében azonban nagyon komolyak az előállítási követelmények, például korlátozzák az egy hektárról szüretelhető szőlő mennyiségét is.
„A csúcsborok előállítása nagyobb befektetést, valamint más szemléletmódot, nagyobb tudást és rengeteg tapasztalatot igényel. Ebből pedig a borvidéken nincs sok” – teszi hozzá dr. Gál Lajos borász. Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa korábbi elnöke azt is elmondta, egy átlagos évben nagyjából 400 ezer mázsa szőlőt szüretelnek az Egri borvidéken, ebből 250-300 ezer hektoliter bor készül.
„Ha jó éve van a szőlőtermelőnek, akkor 200 mázsa gyümölcsöt is szüretelhet hektáronként, de ez ritka. Azt szoktam erre mondani, a szőlőt úgy termelik, ahogy megfizetik”.
Márpedig itt van a legnagyobb baj az Egri borvidéken is. Öt évvel ezelőtt még 130-140 forint volt egy kiló szőlő felvásárlási ára, mára ez a szám 100 forint alá süllyedt. Emiatt jónéhány termelő elgondolkodhat azon, megéri-e a szőlővel foglalkozni.
„Sokan már túl is vannak a gondolkodáson” – mondja kicsit keserűen dr. Gál Lajos. A borvidék csúcsidőszakában 6000 hektáron termeltek a gazdák, ez a szám jelenleg 5400 hektár. Sokan kivágják a tőkéket, viszont az reménykedésre ad okot, hogy évente egy-két új borász feltűnik az Egri borvidéken.
Szűkülő piacon kevesebb mozgástér
Abban dr. Lőrincz György és dr. Gál Lajos is egyetért, az egri borok még mindig a hazai piacon vannak jelen fajsúlyosan, elsősorban a klasszik és a superior termékek a kelendőek. A jó felvevőnek számító lengyel és kínai piacon is ezek a termékek a legkeresettebbek.
„A grand superior boraimat elsősorban a német piacokon tudom értékesíteni és csak kisebb tételekben, de ebben a kategóriában nincs is tömegtermelés” – mondja dr. Gál Lajos, aki hozzáteszi, a nagykereskedők nagyon nehezen akarják elfogadni a superior és a grand superior borok megjelenését a piacokon.
Ami egyre szűkül, mert mind a két megkérdezett szakember elmondta, az enyhe kifejezés, hogy nem nő a borfogyasztás. Túl nagy a verseny az italpiacon – mondják –, az egyszerűen és nagy mennyiségben előállított ízesített sörökkel, alkoholos italokkal szemben nehezen találnak maguknak teret a gondos munkával előállított prémium borok.
„Az a korosztály, amelyik nagy borfogyasztó volt, már vagy nem él vagy már túl van élete javán” – teszi hozzá dr. Gál Lajos. A mostani generációk is isznak bort, de csak akkor lehet megállítani a fogyasztás csökkenését ha a termelők újragondolják a termelést.
„Kevesebb alkohol, több szín és aroma, ezek a hívószavak” – mondja dr. Gál Lajos, aki szerint ha a piac ezt kívánja, erre kell elmozdulni akár úgy is, hogy a megfelelő eredmény eléréséhez a génsebészet segítségét is igénybe fogják venni.
Az Egri borvidék mintegy 5400 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 19 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária a Debrői körzetben.
