Az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél a minél magasabb béremelés elérése a nemzetgazdaságban, aminek érdekében a kormány cselhez is kész folyamodni. A parlament előtt lévő adócsomagban gondoskodnak arról, hogy kvázi átsorolással még szebben fessenek a béradatok.
Természetesen a cafetériáról van szó. A törvényjavaslat jelentősen szűkíti a természetbeni juttatások körét, lényegében csak a SZÉP-kártyát lehetne adni a dolgozónak jövő évtől a cafetéria részeként.
A kormány indoklása szerint eljött az ideje a juttatások egyszerűsítésének, de lapunk arra gyanakszik, egyéb okai is lehetnek az intézkedésnek. Gulyás Gergely miniszter a mai Kormányinfón árulta el, hogy a kormány abban bízik, a juttatásokra eddig szánt pénzek, vagy azok egy része bérként kerül majd az alkalmazottakhoz.
A Központi Statisztikai Hivatal minden hónapban beszámol a keresetek alakulásáról, így tette ezt ma is. A jelentés szerint áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, ami 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Január és április között pedig 322 400 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 12,4 százalékos növekedést jelentett.
Amikor a kormány illetékes miniszterei a béremelésről, mint fontos gazdaságpolitikai célról beszélnek, akkor ezekre a mutatókra hivatkoznak: a bruttó, a nettó és a reálkeresetre. A cafetéria azonban nem tartozik ide, az egyéb munkajövedelemnek számít a KSH módszertani leírása szerint. Erről azt tudjuk meg a legfrissebb KSH-jelentésből, hogy a nemzetgazdasági szintű átlagos havi bruttó munkajövedelem 337 900 forint volt, 12,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az egyéb munkajövedelem aránya 4,6 százalék volt, ami 15 543 forintnak felel meg.
Amennyiben tehát a cafetériát érintő változások hatására egy dolgozó és az alkalmazója meg tud állapodni arról, hogy a korábban a természetbeni juttatásokra fordított összeget beépítik a keresetbe, azzal egy csapásra több százalékponttal emelik a bért. Úgy, hogy valójában a munkaadó nem fordít sem több, sem kevesebb pénzt érdemben a munkavállalója fizetésére, mint korábban. A csökkenő szociális hozzájárulási adó miatt a kereset után, illetve az egyes természetbeni juttatások után fizetendő munkáltatói teher közötti különbségek inkább a bérkifizetésnek kedveznek.
A munkavállaló ellenben valamennyit veszíthet, ha bérben kapja meg ezt a pénzt. A keresete után összesen 33,5 százalékos közterhet kell fizetnie, miközben a cafetéria esetében az adó megfizetése papíron a munkaadó kötelessége. Azonban ha okosan számolják ki a bérre átirányítandó összeget, jó alku is születhet belőle.
Amivel a kormány is jól járhat, Orbán Viktor büszkén mutogathatja, milyen szépen emelkednek Magyarországon a keresetek. Így közelebb kerülhetünk a 40 százalékos reálbér-emelkedésre tett kormányzati ígéretek teljesítéséhez is.
