Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be azt a javaslatot az Alaptörvény 11. módosítására, amely keretében a megyéket vármegyékké neveznék vissza, míg egy másik törvényjavaslat a kormánymegbízottakat főispánokká minősítené át. A javaslatok kapcsán megkerestük az érintett önkormányzati szervezeteket is.
Azon felvetésünkre, hogy régen a főispán volt a vármegyék feje, így kell-e attól tartani, hogy a mostani kormánymegbízottak - azaz a jövő főispánjai - irányítják-e majd a (vár)megyéket, Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a megyei önkormányzatokat kiüresítették az elmúlt időszakban, és egyre több feladatot vett el az állam.
Mint mondta, ha a kormányzat arra készül, hogy ezen megbízottak kezébe adja a megyék irányítását, akkor azt a főispáni átnevezés nélkül is meglépi majd. Úgy fogalmazott, hogy pótcselekvésről, figyelemelterelésről van szó, hiszen az önkormányzatok csökkentett finanszírozásával a kormány közvetlenül az embereknek is árt. Hozzátette, hogy Magyarországon vármegyék nincsenek, mert várak sincsenek, de az nyilvánvaló, hogy ha a kormány meg akarja lépni ezt az átalakítást, akkor meg fogja tenni. Az elnök összességében azonban úgy látja, nincs gyakorlati jelentősége annak, hogy megtörténik-e az átnevezés vármegyévé és főispánná.
A nemzeti öntudat erősítéséről szólhat
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő szerint az, hogy a vármegyék és a főispánok rendszerének bevezetése a megyei önkormányzatok megszüntetéséhez vezet-e, néhány hónapon belül kiderül derül. Az elnök szavai szerint azonban sokkal inkább arról van szó, hogy ez az átnevezés egy újabb lépés a kormányzati politikában jelentős szerepet kapó nemzeti öntudat erősítésére szolgáló törekvésében, az 1940-es évek előtti időszakből választva az elnevezéseket. Mint mondta, a kormányra jellemző ez az erős, különböző, más nemzeti öntudat kiépítése iránti igény. Azon kérdésünkre, hogy ez a változtatás járhat-e az önkormányzati jogkör további csorbulásával, Schmidt Jenő úgy fogalmazott, hogy ezt már nagyon nem lehet tovább csorbítani.
Mit gondol a budapesti vezetés?
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában így reagált:
„Előbb főispán, aztán vármegye, ha ebben a tempóban megy vissza a kormány az időben, lesz még ebből királyság is... Most szólok: a polgármesterek biztos nem lesznek szolgabírók” - fogalmazott a főpolgármester, aki azt írta: „tomboló infláció, zuhanó forint, gazdasági- és energiaválság idején ilyesmivel foglalkozni, valahol a szánalmas és a röhejes között van félúton.”
Nem változik a jogkör Navracsics szerint
Az általunk megkérdezett önkormányzati szervezetek képviselőinek szavaival egybecseng az is, hogy a kormány egy konkrét tagja szerint sem jelent majd feltételezhetően valódi változást a kormánymegbízottak jogkörében az átnevezés. Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós forrásokért felelős miniszter néhány nappal ezelőtt a Klubrádió Hetes című műsorának vendége volt, ahol egyebek mellett a főispánok és a vármegyék témaköréről is kérdezték. A miniszter itt úgy fogalmazott, hogy egyelőre még csak annyit olvasott, hogy beterjesztették a javaslatot, a hatáskörök és a szerepek nem változnak az átnevezéssel, csak a név.
A főispánok és a vármegyék körül egyébként a kormánypárton belül sem tűnik teljesnek az egyetértés, erre utal az is, hogy például Lázár János is nemmel fog szavazni a javaslatra. Az építési és beruházási miniszter egyébként erről egyébként már 2011-ben is így gondolkodott, amikor legutoljára előkerült ez a kérdés.
Az alkotmányjogász véleménye
Az alaptörvény legújabb módosítása kapcsán lapunk interjút készített Karsai Dániel alkotmányjogásszal, aki úgy fogalmazott, hogy a megyék átnevezése „egy gumicsont, amivel el akarják terelni a figyelmet az önkormányzati választások áthelyezéséről, de ez is rettenetes. Visszamegyünk a múltba, egy demokratikus jogállamban nem lehet feudális intézményeket feltámasztani.” További részletek cikkünkben:
