Azt, hogy milyen mértékű tudatosság van abban, a kormány a rendkívüli körülményekre való tekintettel sem tért el a költségvetési törvény összeállításának és annak elfogadásának korábbi években megszokott menetrendjétől, rejtély övezi. Az viszont szinte biztos, hogy ezzel a végletekig fokozta a kiszámíthatatlanságot hazánkban és újabb szintre emelte az átláthatatlanságot.
December 12-ét írunk ugyanis és gyakorlatilag nincs 2023-as költségvetése Magyarországnak, ami nem csak és kizárólag az államháztartás ügyeire van hatással.
Nem tudni ugyanis, mely területekről akar esetleg elvonni pénzt a kabinet és azt hová csoportosítja át. Nem tudni, mennyivel fogják emelni a nyugdíjakat, milyen béremelést kapnak a tanárok, mi lesz az egészségügyi törvénnyel. De nem tudni azt sem, vajon milyen adónemeknél lesz még változtatás, mint ahogy azt is homály fedi, hogy a kormány milyen jövőt vázol fel magának és a társadalomnak, annak minden szereplőjének 2023-ra. Csak félinformációk, váratlanul megjelent kormányrendeletek azok, amelyekből következtetni lehet az előttünk álló év elképzeléseire. Ez pedig mindent szolgál, csak épp azt a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget, amire hivatkozva a kormány rendre már nyár elején elkészíti és elfogadtatja a következő évi költségvetést.
Ez békeidőkben talán kis kockázattal járó lépés, és olyankor még talán érteni is lehet, miért gondolja úgy a kormány, hogy ezzel a korai elfogadással a kiszámíthatóságot erősítik. Ha azonban egy koronavírus-járvány vagy egy szomszédban dúló háború a végletekig fokozza a gazdasági bizonytalanságot egész Európában és a világban is, akkor már joggal nevezhető botorságnak a költségvetés korai elfogadása. Hogy mennyire más a helyzet most és akkor, azt a makrogazdasági prognózisok jól bemutatják.
A kormány ugyanis júniusban úgy számolt, hogy a magyar gazdaság 2023-ban 4,1 százalékkal fog növekedni, az infláció pedig 5,2 százalékos lesz. Az idei évre pedig 4,7 százalékos GDP-bővülés mellett 8,9 százalékos éves átlagos fogyasztóiár-indexszel kalkuláltak. Nos, ehhez képest az előirányzott gazdasági növekedés még csak-csak összejöhet az idén, jövőre azonban a legjobb esetben is csak egy minimális 1-1,5 százalékos bővülésre látszik esély. Az inflácót viszont nagyon elszámolta a kormány, hiszen 8,9 százalék helyett akár 17 százalékos átlagos pénzromlási ütem sem kizárt az idén, és jövőre sem várható ennél lényegesen alacsonyabb ráta.
Egy valami azonban nem változott a júniusi tervezés óta eltelt időben: a bizonytalansági faktor, melyet az Orbán-kormány saját hatáskörben is fokoz a lépéseivel. Vagy helyesebben azok hiányával, késleltetésével.
Azt ugyan felismerték, hogy a jövő évi költségvetés elfogadása óta eltelt időben olyan mértékben megváltoztak a körülmények, hogy szükség lesz a költségvetés átírására. Bár ennek szükségét elemzők és ellenzéki politikusok is már hónapok óta jelezték, a kormány csak a késő őszi hónapokban jelezte, hogy decemberben át kell dolgozni a büdzsét.
Mégis ezt gyakorlatilag az év utolsó napjaira hagyták, úgy határoztak ugyanis, hogy ezzel megvárják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei utolsó inflációs jelentését, vagyis a legfrissebb hazai mérvadó prognózist (amelynek főbb számai - GDP, infláció - december 20-án válnak ismertté). Noha az üdvözlendő, hogy a jegybanki szakértők véleményére kívánnak hagyatkozni, ezzel csak a bizonytalanságot fokozzák.
20 nappal az év vége előtt ugyanis még számos fontos kérdés tisztázatlan.
Ráadásul a folyamat és a jövő évi költségvetés átláthatóságát egyáltalán nem segíti az, hogy a legutóbbi kormányrendeletek egyikével a kormány eldöntötte: rendeleti úton kívánja átalakítani a költségvetést. Ugyan lehetősége lett volna rendkívüli ülést összehívni a parlamentben és a kormánypártok kétharmados többségével a javaslataik elfogadása sem lett volna kérdéses, mégis úgy döntöttek, nem vesztegetik az időt és a látszatra sem adnak, egyszerűbb, ha a Magyar Közlönyből tudja meg mindenki, aki érdeklődik vagy érdekelt a jövő évi büdzsé számait illetően, hogy hogyan változtat a kormány a már elfogadott számokon.
A tisztánlátás tehát egyáltalán nem egyszerű és egyelőre csak annyi biztos, hogy az extraprofitadókból a tervezettnél is nagyobb bevételt szeretne elkönyvelni a kormány, miután a Molt is érintő teher mértékét jelentősen megnövelték.
Ha már az adóknál tartunk, a korábbi - idei - tapasztalatok alapján akár egyik napról a másikra képes egy adónemet megszüntetni, vagy épp az adó mértékét jócskán felemelni a kormány (lásd extraprofitadó). Mivel a következő év sem lesz sokkal könnyebb az ideinél, sőt, elemzők sora arra figyelmeztet, hogy 2023 lesz az igazán nehéz év, nem alaptalan a felvetés, hogy az adókhoz is hozzá kellene nyúlnia a kormánynak valamilyen formában. A költségvetés feszítettségét jól alátámasztja az, hogy Orbán Viktor a KAVOSZ rendezvényén tartott beszédében kijelentette: nincs lehetőség járulékcsökkentésre. Ez ráadásul a minimálbér-tárgyalásokat is megnehezíti, a munkáltatók ugyanis az inflációt lefedő emelés érdekében kormányzati segítségben, járulékcsökkentésben reménykedtek.
Teljesen homályos a kormányzati elképzelés a családtámogatásokat illetően is, melyekről az elmúlt hetekben már egy szó sem esett. Pedig még ősz elején maga Orbán Viktor jelezte, a demográfiai mutatók javulása érdekében újabb családtámogatási elemeket terveznek. Ezek egyike a háromgyerekes anyák szja-mentessége lenne, ám a költségvetés kifeszített állapotából kiindulva nagy kérdés, hogy ezt vagy bármilyen más új ösztönzőt beépítenek-e most a rendszerbe. Ezeknek ugyanis mindenképpen lenne valamekkora költségvetési forrásigénye.
Azzal egyébként, hogy nem ismert a kormány inflációs várakozása, 2 millió magyart tartanak bizonytalanságban; a nyugdíjak emelése ugyanis az inflációhoz kötött. Ráadásul, mint azt múlt heti cikkünkben levezettük, ők már most hátrányt szenvednek, a novemberi kiegészítő emelés ugyanis nem fedezi a tényleges áremelkedési ütemet. Éppen ezért nagy kérdés lesz, mit lép a kormány, a szokáos év eleji, januári emelést megtoldja-e a most elmaradt, várhatóan 2 százalékpont körüli mértékkel.
Hasonló bizonytalanságban tartja a kormány az immár hónapok óta tüntető pedagógusokat is. Ugyan megígérte nekik a 10 százalékos emelést, azt az uniós pénzektől tette függővé. Utóbbiak kérdésében egyébként még mindig nem látni tisztán. Bár a kormány helyreállítási tervét elfogadta Brüsszel és jelen állás szerint megnyílik a lehetőség a partnerségi megállapodások aláírására is, az Európa Tanács végső döntéséig még semmi sem vehető készpénznek. Ráadásul amennyiben év végéig nem születik tényleges megállapodás a helyreállítási alap pénzeiről, akkor jelentős forrásvesztéssel számolhat Magyarország. Ez a kérdés pedig értelemszerűen a jövő évi költségvetésre is jelentős hatással bír.
Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az sem ismert, meghosszabodnak-e a most december 31-éig érvényes élelmiszerár-sapkák, mint ahogy a lakossági gáz- és áram-átlagfogyasztás felett érvényes árakról sem tudni semmit. Márpedig ezek szintén olyan kérdések, melyek érdemben befolyásolni tudják az infláció mértékét. Noha a kormány részben emiatt is várja a jegybank inflációs jelentését, döntések hiányában az MNB is csak feltételezni tud, pontos becslést adni már kevésbé.
Jól látható tehát, hogy a kormány számos fontos kérdésben az utolsó napokra hagyja a döntést, ami csak a bizonytalanságot és a tervezhetőség hiányát fokozza a társadalom, a gazdaság szereplői és a költségvetési szervek irányába is. Hiszen, még ha semmi mást nem tenne a kormány, csak az inflációs várakozását emelné meg - tesszük hozzá, jelentős módosítás feltételezhető a jelenleg érvényes 5,2 százalék után -, akkor is több elszenvedője lehet ennek a lépésnek. Csak egy nagyon egyszerű példával élve: ha az egészségügynek 5,2 százalékos inflációt feltételezve 2669 milliárd forintot szánnak, a költségvetési törvényben szereplő új inflációs adat pedig 15 százalék lesz, csak egyetlen adat átírása jelentős reálérték-csökkenést eredményez e fontos területen. De említhetnénk akár a költségvetés bevételeit is, melyek a magasabb infláció miatt az áfa-soron jóval magasabban alakulhatnak, ami pluszforrást jelenthet. A kormány tehát pont ezért van különösen nehéz helyzetben, hiszen a december 12-én papíron még érvényes jövő évi költségvetés a gazdasági folyamatok alakulása miatt már régen, oly mértékben az érvényét vesztette, hogy azt ától cettig újra kellene alkotni.
