Nem kell alkalmazni az államháztartási törvénynek a költségvetés előkészítésére szerkezetére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseit az olyan tervezet (mely gyakorlatilag egy új költségvetést jelent) megalkotásakor, mely veszélyhelyzet alatt
a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegének megváltoztatására vagy a költségvetési hiány mértékének növelésére irányul.
Az erről szóló kormányrendelet a csütörtök éjszakai Magyar Közlönyben jelent meg.
A friss jogszabály viszont leszögezi, „biztosítani kell az átlátható és észszerű részletezettségre vonatkozó követelményeket, és azt, hogy a tervezet – e követelményeknek megfelelően – illeszkedjen a központi költségvetésről szóló törvény szerkezetéhez”.
Az új költségvetési tervezetet Varga Mihály pénzügyminiszter int az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési fejezeteket irányító vezetőkkel egyezteti, és nem irányulhat a nem a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek bevételi vagy kiadási főösszegének megváltoztatására.
Az új rendelet nagyobb felelősséggel ruházza fel a Költségvetési Tanácsot, a tervezetet többször megkritizálhatja, és
csak akkor hirdethető ki a tervezet (vagyis az új költségvetés), ha arra a Költségvetési Tanács is hozzájárulását adja.
A Világgazdaság emlékeztet, a jövé évi költségvetést
- 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,
- 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
- a bruttó hazai termék – a 2022 végén várható 76,1-ről – 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és
- 5,2 százalékos inflációval tervezték,
ám jövőre 15 százalékos inflációval és 1-1,5 százalékos gazdasági bővüléssel számolnak.
Az Országgyűlés az őszi ülésszakot befejezte, és az átírt büdzsét a szokásoktól eltérően nem a Ház rendkívüli ülésszakán, hanem kormányülésen, rendeletben fogják megalkotni.
