Ahogy azt lapunk néhány héttel ezelőtt jelezte, túlzottan optimista volt a kormány az idei évi inflációt illetően, ami alapját képezte a novemberi nyugdíj-kiegészítésnek. Ezt most a Központi Statisztikai Hivatal friss számai is alátámasztják.
Mint az ismert, a kormány az év eleji 5 százalékos nyugdíjemelést júliusban 3,9 százalékkal korrigálta, az ismert és a várható inflációs adatok ismeretében novemberben pedig még 4,5 százalékkal egészítette ki az ellátásokat visszamenőleges hatállyal. Így összességében 2022-re 14 százalékos nyugdíjemelést lehet elkönyvelni.
Igen ám, viszont a kormányzati inflációs előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, és ezt most már a hivatalos statisztika is megerősíti. A KSH friss közlése szerint ugyanis
az általános 22,5 százalékos inflációval szemben a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt index 25,2 százalék lett.
A nyugdíjasok helyzetének súlyosságát jól jelzi, hogy nemcsak idén a legmagasabb a 2,7 százalékpontos differencia a két mutató között, de az elmúlt 5 évben ez egyszer sem volt hasonló mértékű. Jellemzően néhány tized százalékpontos különbségek vannak a két fogyasztói kosár alapján számolt pénzromlási ütem között.
Hogy ennyire kritikus a nyugdíjasok helyzete, az a fogyasztói szokások alapján egyáltalán nem meglepetés. A társadalom idősebb rétegei ugyanis legnagyobb arányban élelmiszerre, valamint lakhatásra, háztartási energiára költenek a legnagyobb arányban az ellátásukból. Magyarországon az elmúlt időszakban pedig pont ez a két termékkör az, mely brutális mértékben drágult. A friss adatok szerint az élelmiszerek 43,8 százalékkal drágábbak, mint egy évvel ezelőtt, a háztartási energia pedig 65,9 százalékkal kerül többe.
És bár feltételezhetően a kormány a novemberi nyugdíjkiegészítés meghatározásakor optimistán egy idén év végi inflációs tetőzésre számíthatott, attól minden jel szerint még távol vagyunk és várni kell még egy pár hónapot. Erre több jel is utal:
- Egyrészt a maginfláció, mely egy szezonális és egyszeri hatásoktól megtisztított index és egyfajta indikátorként is kezelhető, egyelőre nem mutat lassulást. Ennek mértéke az októberi 22,3 százalék után novemberben 24 százalék lett, 1,7 százalékponttal magasabb, miközben az előző hónapban 1,6 százalékpontos lett a növekedés mértéke.
- Laptársunk, a Privátbankár Árkosár-felmérése sem jelez lassulást vagy tetőzést az élelmiszerárakban, hiszen annak mértéke a november eleji 42,7 százalék után most 44 százalék lett.
- Az inflációba és az élelmiszerárakba lassabban begyűrűző termelői árindex is egyelőre lendületesen emelkedik.
- A kormányzati várakozás szerint az üzemanyag-ársapka kivezetése 2-2,3 százalékponttal növelheti az inflációt.
Vagyis nem tévedhetünk nagyot, ha azt írjuk, hogy a január elején közlendő december havi adat a mostaninál is magasabb lesz, ami a nyugdíjasok szempontjából (és az alacsony keresetűek szempontjából is, akik szintén keresetük döntő részét élelmiszerre és lakhatási kiadásokra fordítják) különösen kellemetlen lesz.
A kormányzat emelése ugyanis semmit sem fog érni idén, a két adat eredőjeként reálérték-csökkenés következhet be.
Sőt, a helyzet már most kritikus, hiszen amellett, hogy a nyugdíjasok utólag kapnak kompenzációt az infláció alapján, így addig a költségvetést hitelezik, már novemberben mínuszban vannak az ellátások, hiába érkezett ekkor a nyugdíj-kiegészítés. A KSH adatai alapján ugyanis november végéig az éves infláció 14,1 százalékos volt a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján, miközben - mint már említettük - az emelés 14 százalékos. A nyugdíjasok hátránya pedig még nagyobb lehet.
Abban az esetben ugyanis, ha decemberre a mostani 25,2 százalékos infláció után egy 27 százalékos pénzromlási ütemet feltételezünk, 15,2 százalékos éves inflációt kapunk a nyugdíjasok esetében. Ha optimistábbak vagyunk és csak 26 százalékos decemberi értékkel számolunk, akkor sincs releváns különbség, 15,1 százalékos lesz az éves infláció. Értelemszerűen, ha 27 százaléknál magasabb lesz a december havi adat, még nagyobb hátrányban lesznek a nyugdíjasok.
Viszont ez alapján már megállapítható, hogy a kormány legalább 1 százalékponttal alulbecsülte a szükséges novemberi nyugdíj-korrekció mértékét.
Ám a törvény erejénél fogva a nyugdíjasok nem fogják elveszíteni ezt a különbséget, hiszen a kormány megteheti, hogy majd a január emelésben érvényesíti ezt a hiányzó 1 százalékpontot és ennyivel nagyobb mértékben emeli az ellátásokat. Arról viszont, hogy milyen nyugdíj-emelésre lehet számítani, egyelőre nem lehet tudni. Az elfogadott és jelenleg hatályban lévő jövő évi költségvetés ugyanis 5,2 százalékos inflációval számol, ám az elmúlt hónapok gazdasági folyamatai miatt a kormány decemberben gyakorlatilag arra kényszerül, hogy újratervezze a büdzsét. Az információk szerint ennek során majd a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb makrogazdasági prognózisában (inflációs jelentésben) szereplő előrejelzésre fog támaszkodni.
