"2021 kora tavaszi hónapjaiban Európában a koronavírusjárvány alábbhagyott, és jelentősen enyhültek a korlátozások nyáron, még annak ellenére is, hogy közben megjelent a delta variáns. De talán az európai országok egy közös, egységes stratégiával sikeresebben tudnák felvenni a harcot a vírus ellen, mint külön-külön" – írja a The Lancet orvosi szaklap, mely szerint ez egyre sürgetőbbé válik, mivel az új adatok azt mutatják, hogy a delta-variáns jóval fertőzőbb, és részben elkerüli a szervezet immunválaszát is. Európának koherens és hatékony stratégiára van szüksége, mielőtt az iskolák teljesen újra kinyitnának, és a SARS-CoV-2 tovább terjed az őszi szezonalitás miatt.
Ehhez két ellentétes stratégiát kell figyelembe venni: az országok vagy folytatják a korlátozások gyors feloldását, feltételezve, hogy a betegségen már átesettek és a jelenlegi oltási kampányok miatt védettek aránya lehetővé teszik a fertőzés tovább gyűrűzését anélkül, hogy túlterhelnék az egészségügyi rendszereket, vagy az oltás előrehaladásának ütemében szüntetik meg a korlátozásokat, miközben úgynevezett tesztelési-nyomkövetési-izolációs programokkal folyamatosan ellenőrzik a helyzetet.
Tekintettel az oltási számokra, 2021 augusztusában az első stratégia jóval több esetet eredményezhet, mint a második stratégia – vélik a szerzők, akik szerint az ilyen eltérések jelentős súrlódást okoznak az európai együttműködésekben, gazdaságokban és társadalmakban.
Előfordulhat, hogy az egyik országban tapasztalható magas fertőzöttség veszélyezteti a szomszédos ország alacsony vírusterjedését. Emiatt az összeférhetetlenség miatt egyes országok tesztelési és karanténkövetelményeket írnak elő, ami akadályozza a nemzetközi együttműködést, ezért bármelyik stratégia csak akkor működhet hatékonyan, ha az európai országok abbahagyják azt a sziszifuszi tevékenységet, hogy önállóan próbálják leküzdeni a járványt.
S bár a határokon átnyúló utazás megkönnyítésére már bevezették az EU digitális koronavírus-tanúsítványát (EU DCC), egyetlen vakcina sem képes teljesen hatékonyan megakadályozni a vírus terjedését, tehát az EU DCC alkalmazását folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vírusmutánsok miatt.
Ezért indokolt egy európai stratégia kidolgozása az utazók és az ingázók tesztelésére – javasolja az orvostudományi szaklap tanulmánya.
Egységes fellépés
Tekintettel az alacsony fertőzöttség előnyeire, a sok európai országban tapasztalható elégtelen átoltottságra, a gyermekek vakcinázásával kapcsolatos bizonytalanságokra és a serdülők teljes immunizálásához szükséges időre, minden európai országnak fel kell lépnie a korlátozott terjedés érdekében, legalábbis addig, amíg mindenkit be nem oltanak – javasolják a szakértők.
Ehhez három további kihívást kell leküzdeni:
- megszüntetni az oltások elérhetőségében és hozzáférhetőségében való bizonytalanságot
- eloszlatni azt a széles körben elterjedt tévhitet, miszerint a szabadsághoz a vírus magas előfordulási gyakoriságát figyelmen kívül kell hagyni, ugyanis épp az alacsony fertőzöttség adja vissza a szabadságunkat
- finomítani az egységes járványügyi kommunikációs stratégia hiányát. Ugyanis a lakosság bizalmát aktuális, következetes és kitartó kommunikációval kell fenntartani.
A korlátozások akkor oldhatók teljesen fel, ha magas az átoltottság és ha a vakcinák hatékonyak a mutánsok ellen is. Addig azonban az a cél, hogy minimalizálják a gazdasági és társadalmi költségeket Európa és a világ számára - a közös célok minden eddiginél fontosabbak.
Covid-19 jövőkép
Az íráshoz kapcsolódik egy felmérés is, amely megpróbálja előrevetíteni, hogy Európában vajon milyen Covid-19 jövő jósolható. A tanulmányhoz különböző európai országok, tudományágak és kutatási területek tudósait kérték fel, hogy nyilatkozzanak a járvány várható jövőjéről.
Csak a megfelelő globális átoltottság után fognak a mutációk csökkenni – jelentik ki ezek a szakértők, hozzátéve azt, hogy 2021 tavaszától Európa számos részén nem kezelik megfelelően a járványpolitikát. Ehhez számos tényező járulhat hozzá, beleértve a továbbra is magas gazdasági és a pszichológiai terheket, a nem megfelelő kockázati kommunikációt, a kormányok hiányzó átlátható hosszú távú stratégiáit, az átoltottság növelését és a bizalom általános romlását. Mindez azt eredményezte, hogy az első hullámhoz képest kevésbé tartják be a SARS-CoV-2 terjedésének mérséklésére vonatkozó szabályokat és ajánlásokat.
2021 nyara, ősze, tele
2021 nyarán az országok többnyire még mindig túlterhelt intenzív osztályokkal és érvényben lévő korlátozó intézkedésekkel élnek, ami a rendelkezésre álló vakcinák korlátainak, az elégtelen átoltottságnak, a határokon és régiókon átnyúló fokozott mobilitásnak, valamint a mutációknak a következménye. De ha egy országnak sikerül fenntartania az alacsony esetszámokat, akkor 2020 nyarához hasonló, nyugodt augusztus elé néznek. (Magyarországon sajnos épp nő a szennyvíz koronavírus-koncentrációja). Az összes korlátozás teljes feloldása (például nagy létszámú beltéri összejövetelek esetében) azonban nem valószínű.
A koronavírusok szezonalitása azonban várhatóan növelni fogja a fertőzések számát az őszi és téli hónapokban, már csak a beltéri tartózkodás miatt is. Ezenkívül más szezonális vírusok, mint például az influenza, - amely tavaly „kihagyott” egy évet - is nagyobb nyomást gyakorolhat az egészségügre, mint 2020-ban.
Összességében az ősz és a tél problémásabb lehet, mert előfordulhat, hogy ismét szigorítani kell a korlátozásokat az esetszámok gyors növekedésének megakadályozására.
A 2020-2021 őszén és telén több európai államban tapasztaltak alapján fennáll annak a veszélye is, hogy a szükséges közegészségügyi intézkedések újbóli bevezetése túl későn érkezik ahhoz, hogy sikerüljön megakadályozni az őszi újabb hullámot.
A kormányok feladata, hogy ne ismételjék meg ezeket a hibákat. A megfelelő vakcina hozzáféréssel rendelkező, valamint oltási hajlandóságot mutató országok mérsékelt őszi Covid-19 hullámra számíthatnak télen, míg az alacsonyabb átoltottságú országokban súlyosabb hullám lehet, ha nem változtatnak szabályaikon. Bár új mutációk miden ország számára kihívást jelenthetnek.
3-5 éves távlat
A legfontosabb kérdés, hogy magunk mögött tudjuk-e hagyni a járványt? És ha igen, mikor és hogyan? Ami a közvetlen egészségügyi hatását illeti, lehetséges, hogy olyan betegséggé válhat, amellyel, ha gyermekkorban találkozik valaki, a későbbiekben enyhe fertőzésként üti már csak fel a fejét. De mindez egyrészt még bizonytalan, másrészt a SARS-CoV-2, és az új mutációk, fertőzőbbek és halálosabbak, mint az eddig megismert, korábbi koronavírusok, ezért fennáll a veszélye, hogy hosszan velünk marad a Covid.
Mindenesetre a SARS-CoV-2 felszámolása globális politikai elkötelezettséget és egységes nyilvános összefogást igényel, melynek közös célja a koronavírus felszámolása. Eddig a hímlővírus volt az egyetlen emberfertőzésre alkalmas vírus, amelyet évtizedeken át tartó célzott és globális összefogással sikerült felszámolni.
A szakértők úgy látják, hogy a SARS-CoV-2 felszámolása, azaz teljes globális megszüntetése valószínűtlennek tűnik. De a vírus lokális megszüntetését célzó stragéiák, s az azokat egységbe tömörítő összefogás mégis hatékony lehet. Ehhez azonban elengedhetetlen a világos, bizonyítékokkal alátámasztott és releváns stratégia, valamint összehangolt erőfeszítések és cselekvések. Hosszú távon a globális "One Health"-megközelítés kulcsfontosságú a világjárvány kezeléséhez és ellenőrzéshez, természetesen tiszteletben tartva az emberek, állatok és a környezet kölcsönös függőségét - figyelmeztetnek a tudósok.
