Izraelben az immunkárosodottakat, Franciaországban rajtuk kívül a rákos pácienseket is gőzerővel oltják az emlékeztető adagokkal, de más országokban is van már erre lehetőség (lásd kapcsolódó írásunkat), Magyarország pedig az első, ahol harmadik oltásra foglalhat időpontot, aki minimum 4 hónapja megkapta a második oltását. A WHO ugyanakkor most nyomatékosan arra hívja fel a nyugati országok figyelmét, hogy etikai szempontból igen aggályos a harmadik oltás sürgetése.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója főként azokhoz a tehetősebb országokhoz intézte a felhívását, amelyek megelőzték a fejlődő világot a vakcinák beadásában, és legalább szeptember végéig jó lenne moratóriumot hirdetni – írja az MTI.
Magyarországon már 35 ezren foglaltak időpontot a július 29-én megnyílt internetes felületen, s 14 ezren már meg is kapták azt, például szerkesztőségünk egyik tagja is, aki még írt is a két AstraZeneca utáni Modernás tapasztalatairól.
AstraZeneca, mint harmadik oltás
Brit kutatók attól tartottak, hogy a harmadik heterológ, azaz az első kettőtől eltérő vakcina kiolthatja az alapadózisok hatását, de egy tanulmány szerint az Oxford/AstraZeneca vakcina harmadik emlékeztető oltásként is jól működik – írja a Financial Times.
A tudósok veszélyt láttak abban, hogy a vakcinába rejtett adenovírus, más szóval inaktivált hidegvírus ismételt használata megakadályozhatja, hogy az immunrendszer ismét felismerje a vírus tüskefehérjét. A tanulmány viszont megállapította, hogy a harmadik adag késleltetése nagyon magas antitest választ adott, s megerősíti az AstraZeneca oltóanyag erősítő oltásként való alkalmazásának lehetőségét. Bár az Oxford és az AstraZeneca hivatalosan még nem nyilatkozott.
A WHO szakemberei tudományosan még mindig nem látják bizonyítottnak a harmadik oltás szükségességét a két adag vakcinát felvett emberek esetében. Ugyanakkor azt a nemzetközi szakértői vélemények, és a magyar ajánlások is kimondják, hogy az emlékeztető vakcinára legfőképpen az immunhiányos állapotú, krónikus beteg, vagy idős embereknek lenne szüksége, valamint azoknak, akiknek bizonyítottan nem alakított ki védettséget a vakcina (főként a Sinopharm).
Janssen, mint harmadik oltás
Magyar statisztika nincs, de az amerikai kórházakba bekerült oltottak közül 44 százalék immunhiányos páciens. Robert Montgomery, a New York-i NYU Langone Transzplantációs Intézet sebésze és igazgatója is az immunhiányosok közé sorolja magát, hiszen szívátültetésen esett át, és tudja, hogy a teljes oltás nem feltétlenül jelenti azt, hogy immunissá vált a Covid-19 ellen. Egy hónappal a két Pfizer után sem kapott megfelelő antitestválaszt, ezért harmadikként egy Janssen vakcina mellett döntött – meséli a medpagetoday.com-on.
Ugyanakkor tény, hogy az immunhiányos (transzplantált, más autoimmun betegségben, például reumatoid artritiszben, lupusban, szklerózis multiplexben szenvedő, vagy immunszuppresszív gyógyszereket szedő) betegeket nem vették be a vakcinavizsgálatokba, kevés bizonyíték áll rendelkezésre e csoport vakcinázási stratégiájának kidolgozására. Montgomery először két héttel az első Pfizer-adag bevétele után ellenőrizte az antitestjeit, de azok nem is léteztek. Egy hónappal a második adagja után az igazgató minimális antitestválaszt kapott, de a további vizsgálatok már semmiféle semlegesítő antitestet nem mutattak ki.
„Most, a Janssen után van olyan immunválaszom, mint a nem immunhiányos embereknél” – jelentette ki a harmadik oltást követően, hozzátéve: számtalan kérdést körül kell járni a harmadik oltással kapcsolatban, de a harmadik adag lehetséges előnyei felülmúlják az ismeretlen kockázatokat az ő esetében. Felmerül az a kérdés is, hogy az mRNs vakcina utáni vektorvakcinának köszönhető a kiugró immunválasz, vagy egy harmadik mRNs is ugyanezt okozta volna?
Pfizer, mint harmadik oltás
A Pfizer tudományos vezetője július elején bejelentette, hogy a védőoltás harmadik adagja minden bizonnyal fokozhatja a védelmet a vírus agresszív, delta-variánsa ellen. Egy hete pedig arról számolt be a cég, hogy az interneten közzétett adatok azt sugallják, a Delta-variánst megcélzó antitestek szintje ötszörösére nő azoknak a 18-55 év közötti embereknek a szervezetében, akik megkapják a vakcina harmadik adagját. A 65 és 85 év közötti személyek esetében ez a szám még magasabb: náluk jellemzően a 11-szeresére nőtt a Delta ellen védő antitestek szintje, a második dózis utáni eredményekkel összehasonlítva.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az adatok, amelyeket 23 ember tesztjei alapján tettek közzé, még nincsenek külső szakértők által értékelve.
