Öt évre felfüggesztik a kötelező átvételi ár inflációkövetését
Napelemes termelésben Európa élére repítette Magyarországot az ipari méretű zöldenergia beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT). Fenntartásának költségei azonban folyamatosan nőnek, részben a napsütéses órákban jelentkező túlkínálat idején egyre gyakrabban kialakuló negatív árak miatt. A többletkiadásokat viselő ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését – közölte pénteken késő este az Energiaügyi Minisztérium.
Azt írják: a zöldenergia hasznosításában elért növekedés örvendetes fejlemény az energiaszektor zöldítése, a környezet megóvása szempontjából. Az időjárásfüggő megújulók elterjedése ugyanakkor új kihívások elé állítja a rendszerüzemeltetőket. A túlkínálatos időszakokban például mind többször szorítják a negatív tartományba az áram piaci árát. Magyarországon 2023-ban 93 órában volt nullánál nem nagyobb a villamos energia tőzsdei ellenértéke, ez már tavalyelőtt is többször fordult elő, mint a megelőző 10 évben összesen. 2024-ben e rendkívüli esetek száma a háromszorosára, 306 alkalomra nőtt. A kötelező áron átvett áram értékesítéséből származó piaci bevétel emiatt is csökken. A támogatott átvételi és az elérhető eladási ár közötti különbözetet a rendszerirányító az ipari fogyasztókra terheli.
Fotó: Depositphotos
A hazai vállalkozások rezsinövekedésének fékezése érdekében egy új kormányrendelet 2025-től 2029-ig rögzíti az átvételi árakat, eltérve az eddigiekben alkalmazott inflációkövető ármegállapítási módszertől. A naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek.
„A KÁT-támogatottak számára az átvételi árak eddig bekövetkezett emelkedése nagymértékű többletjövedelmet biztosított. Úttörő jelentőségű beruházásaik megtérülését az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése tehát nem veszélyezteti.”
Ha ragaszkodnak az árindexáláshoz, a hatályos előírások alapján is módjuk van áttérni az ún. METÁR-rendszerbe – írja az EM közleménye.
Tordai Bence: kitört a Fidesz-Fidesz háború
Tordai Bence országgyűlési képviselő a Facebookon közzétett szombati posztjában azt írta az ügyről: kitört a Fidesz-Fidesz háború az áramárak kapcsán. Tordai Bence felhívja a figyelmet: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) egészen tegnapig nem sikerült közzétennie a 2025-re vonatkozó (az eddigi szabályozás szerint az inflációval emelt) áramárakat – pedig ez a MEKH kötelessége lett volna “a tárgyév január hónapjának 10. munkanapjáig”, ahogy azt a vonatkozó 389/2007 (XII.23.) kormányrendelet előírja.
Aztán január 31-én, 22 óra előtt néhány perccel kijött a Magyar Közlöny és benne a 7/2025 (I.31.) kormányrendelet, ami 23 órakor hatályba is lépett, és január 31-i határidővel, azaz egy 60 perces időablakkal kötelezte a MEKH-et az új rendelet szerinti, már nem inflációkövető, hanem akár öt évre befagyasztott áramárak közzételére.
Tordai szerint „azért kellett puccsszerűen eltörölni az automatikus inflációkövető árazást a kötelező átvételi rendszerben, mert súlyosan sérti a NER naperőmű-oligarcháinak az érdekeit. A nem elhanyagolható infláció mellett az akár öt éves árbefagyasztás masszív milliárdokkal rövidíti meg a Fidesz-közeli szupergazdagok tőkejövedelmét.” Csakhogy Tordai szerint „ a másik oldalon ott vannak az ipari áramfelhasználók: részben szintén NERes, részben külföldi (kínai stb.) befektetők, akik már jó ideje nyomasztják a kormányt Európa legdrágább piaci áramára miatt. Ennek okát részben a KÁT-ban látják”
„Tehát a Fidesz-kormányt rángató nagytőkés oligarchák ipari áramfogyasztó cégei az egyik oldalon, a Fidesz-frakciót rángató nagytőkés oligarchák áramtermelő cégei a másik oldalon – mondhatnánk, hogy minden pofon jó helyre megy, csak közben egyszerre teszik tönkre a magyar gazdaság versenyképességét és az energetikai zöld átállást”
- írja Tordai Bence.
